Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

127 Az ilyen kijelentések nyilvánvaló eredménye ugyanis csak az lehet, hogy a fennálló társadalmi renddel elégedetlenkedő elemekben netán élő gyűlöletet ébren tartsa és szítsa úgy, hogy őket végeredményben a fennálló rendnek, szükség esetén erőszakkal való megdöntésére is hajlamosakká teszi .C. 4945/1935.). Habár az izgatás vétsége csak szándékosan követhető el, a szándék ebben az esetben nem más, mint abban a tudatban való cselekvés, hogy a véghezvitt tények alkalmasak az izgató hatás kiváltására (C. 501/1935., — BHT. 529.). Azt a kérdést, hogy a sajtótermék tartalma az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló izgatást foglal-e magában, a bírónak annak az összhatásnak szempontjából kell eldöntenie, amelyet az írásmű tartalma a maga összefüggő egészében gyakorolhat az olvasó lelkületére (VIII. 97 = C. 5631/1933.). Az újabb idők történelméből köztudomású, hogy az orosz szovjet az ott uralkodó gazdasági és társadalmi rendszert a más véleményen levők tömegeinek kivégzésével, a termelési eszközök és a magántulajdon erőszakos elvételével és megszüntetésével, tehát forradalmi úton valósította meg. Amikor egy közlemény a kétségtelenül súlyos viszonyok között élő magyar munkásság előtt Szovjetoroszország gazdasági viszonyait fényesnek tünteti fel s kiemeli az orosz ipar fokozott termelését, — hogy a kapitalizmusnak nincsen ma már végrehajtandó feladata —, ellenben a munkásosztály bármely pillanatban átveheti a termelés átszervezését ha átvenni óhajtja, ahogy — köztudomás szerint — átvette a kapitalista államokhoz képest fényes viszonyok között élő Szovjetoroszországban, — hogy az orosz munkás jobban él és jobban lakik, mint a cári időkben, míg a kapitalista államokban a bércsökkentés az egyetlen fegyver, amely az elkerülhetetlen pusztulást feltartóztatni tudja: oly csábító képet csillogtat meg az olvasó előtt, mely feltétlenül vágyódást kelt a színesen rajzolt állapotok után. Az ilyen tartalmú közlemény az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgat (C. 4455/1934.). A jogszolgáltatás s annak egyik ága, a büntetési rendszer, a mai állam alkotmányosságának jelentős, számos törvénnyel körülbástyázott tényezője. A jogegyenlőségen alapuló polgári államokban hosszú fejlődés után lett a büntető hatalom a