Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

123 Marx Károly a kommunista kiátványban, mely mintegy kiindulópontja az összes kommunista célkitűzéseknek, „hogy a kommunisták nyíltan kimondják, hogy céljaikat csak az eddigi társadalmi rend erőszakos felforgatása útján érhetik el':. Ezért az állandó bírói gyakorlat is megállapítja, hogy a III. internacionálé elvei alapján álló kommunizmus céljainak megvalósítására irányuló mozgalom és szervezkedés az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányul, tehát az Átv. 1. §-ában meghatározott bűncselekményt megvalósítja (VIII. 939 = C. 2437/934.). Komolyan nem lehet szó arról, hogy az államhatalom jogszerű, alkotmányos birtokosai a hatalom gyakorlását önként adhatnák át a proletáriátusnak; — kétségtelen, hogy a kommunizmus megvalósítása csak erőszak útján történhetik (VIII. 336. = C. 517/934.). E bűncselekménynek a közvetlen erőszak nem tényeleme. A hasonló irányú törekvések megvalósításánál van ugyanis nyugalmi állapot is, melyben a küzdelem az adott helyzethez mérten látszólag törvényszerű eszközökkel folyik ,melyeke. azonban a kínálkozó alkalom felmerülte esetén nyomban felvált az erőszakos cselekvés. Ezért a tettesek mindig a tényleges állapottal számolva, a maguk idejének formáiban szolgálják a végeredményben csak az erőszak által megvalósítható céljaikat (VIII. 1115. = C. 4321/934.). Az Átv. 1. §-ában meghatározott mozgalomnak és szervezkedésnek az a kezdeményezője, aki a mozgalmat bizonyos helyen, bizonyos körben megindítja, abban az esetben is, ha a megindításra valami központi szervtől kap utasítást; vezető pedig az, ki a mozgalom, vagy szervezkedés személyi és tárgyi feltételeinek megvalósítása tárgyában tevékenykedik, a mozgalom körét jelentékenyebben kiszélesíti (C. 5027/933., — 2148/934., — VIII. 940. = C. 2437/934.). A törvény a „kezdeményezés" szóval kifejezést ad annak, hogy az eredményre nem vezetett ilyen tevékenységet is — nagy veszélyességénél fogva — büntetni kívánja (C. f055/935.). Az 'enat, hogy e mozgalom nagyobb erőre nem kapott, szélesebb, körben nem terjedt el, e bűncselekmény minősítésere nin.^ó befolyással, mert a törvény már a mozgalom „kezdeményezését" is büntetni rendeli. Kétségtelen tehát, hogy a mozgalomnak csupán megindítása, tehát minden kezdő lépés is, — amely a mozgalom vagy a szervezkedés létesítésére irányul, — már kimeríti a kérdéses bűntett jogi fogalmát (C. 4026/934., — 2138/935., — X. 162. = C. 4408/935.).