Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

114 nált tényállítás hivatásának gyakorlására vonatkozzék és a<z valósága esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehessen (X. 573 == C. 610/936.). A felhatalmazás megadására hivatott felettes, vagy felügyeleti hatóság fogalma alatt nemcsak a felsőbb, vagy legfőbb, hanem a közvelen felügyeleti hatóságot is érteni kell (C. 2793/934.). Amikor a felhatalmazás megadására maga a sértett jogosult, a felhatalmazás megadása által — az állandó bírói gyakorlat értelmében — egyúttal a magánindítvány is előterjesztettnek tekintendő (VIII. 358 = C. 1/934.). A Bv. 9. §-a és az ahhoz fűződő bírói gyakorlat szerint a felhatalmazás kiállítása nincsen alakszerűséghez kötve, tehát a cselekmény közelebbi megjelölése felesleges (C. 376/ 935., — BHT. 671.). A róm. hat. hitfelekezeti kántortanító az 1907: XXVII. tc. 1. §-a értelmében közhivatalnoknak tekintendő (BHT, 816.). E törvénycikk 23. §-a szerint a sértett fegyelmi s tehát felügyeleti hatósága a főegyházmegyei érseki bíróság; — ennélfogva a Bv. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében, figyelemmel az 1914. évi XL. tc. 1. §-ának 2. bekezdésére is, az érseki hivatal jogosítva van a rágalmazás üldözésére az üiívészségnek a felhatalmazást megadni (VIII. 1045 = C. *3782/934.). Az 1927. évi IV. tc. 17. §-ának rendelkezése szerint, a kir. közjegyzőt a hagyatéki ügyek intézésében a bírói kiküldött jogállása illeti. A Btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak tekintendő kir. közjegyző, bírói kiküldötti minőségében, a Bv. 9. §-ának 4. pontjában említett bíróságok tagjaival, illetve bíróságok hivatalnokaival esik egy tekintet alá és így a felhatalmazás megadására az igazságügyminiszter jogosult (IX. 255 = C. 155/935.). A kir. Kúria álláspontja szerint, amikor a miniszterelnök, mint a kormány feje és politikájának irányítója, e politikai irányának ismertetése, népszerűsítése érdekében a parlamenten kívül is agitációt fejt ki, a nemzeti erők összefogásának szükségét hirdeti, akkor ez a tevékenység nemcsak, hogy nem csupán a miniszterelnök magánéleti tevékenysége, de túlmegy egy közönséges pártpolitikai agitáció keretén is, annak bizonyos országos közérdekű jellege és súlya van, amely nem választható el a miniszterelnöknek ezen közjogi vezető állásától és hivatásától. A Bv. 9. §-a értelmében csakis oly tényállítás, vagy híresztelés esetében lehet szó csupán felhatalmazás alapján ül-