Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

79 ségnek minősítendő, ha a vádlott több hamis okiratot, illetőleg bizonyítékul felhasznált többrendbeli magánjogi ügyletre vonatkozó hamis nyilatkozatot vezetett rá valamely iratra. (C. 1040/932.) A magánokirathamisítás bűncselekménye — a kir. Kúria által újabban állandóan követett törvénymagyarázat értelmében (C. 2210/927., — 904/923.) — a hamis okiratnak, valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte, vagy megváltozása bizonyítására felhasználásával, így valamely pénzintézethez, vagy a telekkönyvi hatósághoz való benyújtásával már be van fejezve; (VII. 356. == C. 5028/932.) A Btk. 401. §. §-ában irt ^"használat" jogi fogalmát kimeríti tehát magánokiratnak minden olyan használata, amelyből valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatása bizonyítottnak elfogadható. A tettes büntetőjogi felelőssége megállapításának szempontjából közömbös az, hogy az okiratot a perben nem maga a tettes, hanem az ő jelenlétében perbeli képviselője csatolta be, valamint az is, hogy ez a becsatolás önként vagy bírói felhívásra történt-e. (V. 127. = C. 2768/930.) Magánokirathamisításnál a jogsérelem okozásának lehetősége hozzátartozik a bűncselekményhez. Az a körülmény, hogy a sértett anyagilag nem károsodott, a bűncselekmény szempontjából közömbös tény s nem azonos azzal, hogy jogsérelem lehetősége is ki volt zárva. (C. 3693/931.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet orvosának a biztosított részére gyógyszert rendelő vénye magánokirat. (V. 764. = C. 5001/930.) 402. §. A magánokirathamisítás minősítése attól függ, hogy mekkora a jog vagy kötelezettség értéke, amelyre a hamisítás vonatkozik. Biztosítási ajánlatnál ezen érték megállapítására nem a biztosítási tőke, hanem az évi biztosítási díj az irányadó; a biztosítási ajánlat aláírásával az ajánlattevő csupán az utóbbinak a fizetésére vállal kötelezettséget és a biztosító vállalat is, az ajánlat elfogadása esetén, csak e díj követelésére szerez jogot. (C. 2809/932., — 2902/932.) 403. §. Az a tény, hogy a sértett utólag tudomásul vette azt, hogy nevét más a váltóra vezette, magában véve — valóság - ©setén is — csak arra mutatna, hogy a sértett nem kívánt büntető uton fellépni a tettes ellen. (<X 3693/931.) Fedezeti váltónak megállapodás ellenére, a sértett fél tudta és hozzájárulása nélkül, fizetési eszközökül forgalomba hozatala kimeríti a Btk. 401. §. 1. pontja alá eső bűncselekmény-