Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

77 tárgyalásra szóló szabályszerűen kézbesítettnek látszó idézés alapján hozott mulasztási Ítélet) kétségtelenül a sértett jogviszonyainak lényegére vonatkozik és így a vádlott tette bűncselekmény. (Btk. 400.), — (C. 7052/930., — VH.455 = C. 6048/932.) Kedvezményes utazási jegy váltására jogosító „Munkaigazolvány" meghamisítása a Btk. 400. §. 2. bek. alá eső közokirathamisítást képez. (VI. 616 = C. 346/932., — BHT. 793.) Az 1907. évi XIX. t. c. által szervezett Országos Munkás Betegsegsegélyző pénztár s annak közvetítő helyi szervei az 1921. évi XXI. t. c-nek 1928. évi január hó 1. napján történt hatályba lépéséig, nem az állami közigazgatás szervei s így azok nem lévén hatóságok, az alkalmazottaik pedig nem lévén közhivatalnokok, az általuk vezetett könyv nem volt a Btk. 400. §.-ának értelmében nyilvános könyv és az általuk felvett okirat nem volt közokirat. (IV. 1486 = C. 7261/929.) Ellenben az 1927. évi XXI. t. c. 119. §. első és a 115. §. negyedik bekezdése értelmében a kezelő orvos véleményét felülvizsgáló kerületi pénztári főorvos, vagyis tisztviselő orvos, működési körének határain belül, közhivatalnoknak tekintendő. (C. 1768/931.) 401. §. Büntetőjogi szempontból az okirati jelleg meghatározásánál csak a külsőleg érzékelhető alaki és tartalmi kellékeknek, jelesül annak van döntő jelentősége, hogy az okiratba foglalt akaratnyilvánítás úgy, ahogy van, az adott formában és adott tartalommal jogilag megállhat-e, ellenben az, hogy a nyilatkozat a valóságban érvényesen jött-e létre, nem játszik szerepet. Viszont, ha az okirat tartalmából világosan kitűnik, hogy a nyilatkozat teljesen közömbös tényre, vagy olyan ügyletre vonatkozik, melynek teljesítése már eleve lehetetlen, vagy a törvény tilalmába ütközik (semmis ügylet), akkor a nyilatkozat nem fogja betölthetni a jogi forgalomban a bizonyíték szerepét és mint ilyen nem lehet tárgya a magánokirathamisításnak sem. (VI. 852 = C. 5249/931.) Magánokirathamisításnak tényálladéki eleme magán az okiraton akár az aláírással, akár a tartalom megváltoztatásával elkövetett hamisítás, vagyis tényálladéki elem az okirat alakilag hamis volta. (VII. 26. = C. 4541/932.) Az állandó birói gyakorlat szerint a Btk. 401. §-ban meghatározott magánokirathamisítás tényálladékának megállapítása szempontjából nem szükséges, hogy a vád alapját képező irat a Pp. 317. §-ában előirt összes alaki kellékellel birjon, hanem elegendő, hogy az bizonyításra és joghatások kiváltására alkalmas legyen. Az az irányadó, hogy a vádlott által készített vagy meghamisított irat (vagy rajz) alkalmas volt-e jogi-