Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

67 ^hajtási cselekményről beszél („ha kereskedelmi árúcikkek foglaltattak le"). Hogy pedig ez kizárólag a végrehajtató érdekeit védő intézkedés, kitűnik abból, hogy úgy a 75. §.. mint a 78. §. azt, hogy szoros zár alkalmaztassék-e vagy nem, kizárólag a végrehajtató kívánságától, illetőleg érdekének nagyobbfokú biztosítása szükségétől teszi függővé. Az ilyen, a már megtörtént foglalás után teljesítendő és kizárólag a végrehajtató érdekeit szolgáló intézkedés mellőzése egyrészt nem hathat viszsza a már megtörtént foglalás joghatályára, másrészt épen, minthogy , az intézkedés célja a végrehajtató érdekeinek fokozottabb biztosítása, annak mellőzése nem vonhatja maga után a végrehajtatónak azt a még nagyobb sérelmét, hogy maga a foglalás is hatályát veszti. így különösen nem abban az esetben, ha a végrehajtató a szoros zár alkalmazásától egy harmadik személynek a végrehajtást szenvedőért vállalt jótállására állott el, amit különben a V. T. 75. -a a szoros zár mellőzésének feltételéül előírt. A lefoglalt ingóságoknak a kereskedelmi forgalomban való elidegenítése tehát a Btk. 359. §-ba ütköző bűncselekményt megvalósítja. (V. 95. = C. 626/930.) A törvény nem tesz különbséget a biztosítási vagy kielégítési végrehajtás útján zár alá vett ingók jogtalan eltulajdonítása között. (C. 1785/930.)' A hatóság által zár alá vett ingó dolog eltulajdonításának jogtalanságát az e szakasz által védett kettős jogi érdek jelöli meg. Jogtalan az eltulajdonítás mindannyiszor, amikor ez akár a hitelezők vagyoni érdekét, akár a hatósági intézkedést sérti; — így a Btk. 359. §. csak akkor nem állapítható meg, amikor a zár alá vett ingó dolog eltulajdonítása akár a törvény, akár a hatóság rendelkezése, akár végül a végrehajtató jogos engedélye folytán megengedettnek tekintendő. Menthető tévedésben (Btk. 82. §.) van — a magánjogi szabályok terén nem járatos — tettes, hogy amikor ő a lefoglalt tárgyak becsértékét tetemesen meghaladó öszeget fizetett a végrehajtató kezéhez, ekkor ő a lefoglalt ingóságok megfelelő része felett, — a hatósági zár feloldása nélkül is — visszanyeri az intézkedhetés jogát. (V. 482. = C. 6136/930.) A Btk. 359. §-ába ütköző bűncselekmény szempontjából nem ügydöntő az, hogy a tettes cselekménye kárt okozott-e vagy sem. E bűncselekménynél a védett jogtárgy nemcsak a hitelező vagyoni érdeke, hanem a hatóság tekintélye is; sőt e bűncselekménynél a védett jogi érdek elsősorban a hatósági intézkedés sértetlensége. (C. 6136/930., — 1571/932.) Akii lefoglalt ingóságát közraktárba helyezi, az a Btk. -359. §-a szerint büntetés alá esik. (V. 1189. = C. 2158/931.) A végrehajtási foglalás joghatálya nem terjed ki, a lefoglalt ingóságnak megsemmisülésével, annak helyébe lépett biztosítási összegre. (C. 846/932.) 5*