Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

61 350. §. A zsarolásnak nem tényálladéki eleme, hogy maga a megszerezni kívánt vagyoni haszon legyen jogtalan, hanem e vétség tényáradékához csak az szükséges, hogy a követelés érvényesítése jogtalanul, vagyis törvényesen nem használható módon történjék. (C. 4948/1929., — 559/1930.) A jogos követelésnek jogtalan módon való behajtása is megállapítja tehát a zsarolás vétségének tényálladékát. (C. 4992/1931., — 4142/1932., — 4655/1932., — 4822/1932.) A vagyoni haszon alatt minden vagyoni előny értendő, tehát nem csupán a vagyoni gyarapodás, hanem a meglevő vagyon biztosítása is, az azt fenyegető kár elhárítása is. (C. 2652/1932.) A haszonszerzési célzat, mint a zsarolás egyik tényálladéki eleme, abban az esetben is megállapítható, ha a tettes a fenyegetéssel való kényszerítés által egy elszenvedett kárának a megtérülését kívánja elérni. (C. 3336/1932.) A bűncselekmény elbírálásánál közömbös, hogy az anyagi előnyt nem a közvetlenül bántalmazott, hanem azt az erőszak hatása alatt, a sértettel vérségi kötelékben levő személy szolgáltatja. (V. 126. = C. 7988/1930.) A cselekmény elbírálásánál másodrendű kérdés az, hogy idézett-e és milyen fokú félelmet a sértettben a tettes fenyegetése; a lényeges az, hogy a tettes szándéka arra irányult-e, hogy a megtámadottban előidézze a fenyegetés végrehajtásától vs?6 félelmet s a fenyegetés a cél elérésére alkalmas-e. (C. 7784/1929.) A fenyegetésnek olyannak kell lenni, amely — az eset öszszes körülményeire figyelemmel — alapos félelmet kelthet a sértettben valami meghatározott rossznak, bajnak (malum) bekövetkezésére nézve s így kényszerítő erővel bírhat a sértett elhatározására. Általános fenyegető szavak használata ezen eredmény előidézésére nem alkalmas, mert hisz a sértett nem is tudhatja, hogy mivel fenyegeti meg őt a vádlott s így a fenyegetés kényszerítő hatása sem nyilvánulhat meg. (V. 568. = C. 6719/930.)' Zsarolás esetében az erőszak nem a teljes lenyügözés, az ellenállásra tehetetlen állapotba való erőszakolás értelmében veendő, hanem mint a fizikai erőnek a megtámadott személy ellen, ennek testét érintő alkalmazása azért, hogy a megtámadottat vagyoni haszon elérésére irányuló célból, valaminek cselekvésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerítse. (V. 629 = C. 8113/1930.) Ahhoz, hogy a Btk. 350. §-ában írt fenyegetés létrejöjjön, nem szükséges, hogy a tettes fenyegetését meg is akarja valósítani, s közömbös, hogy fenyegetését tényleg meg is valósi-