Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

22 sérelmeket jóvátenni igyekezett azáltal, hogy a sértettel házasságot kötött. (C. 2138/933.) Fizetési eszközökkél való visszaélésnél enyhítő körülmény, hogy a vádlott az exportüzletek lebonyolításával az ország gazdasági életébe mégis bizonyos összegű külföldi fizetési eszközt juttatott. (C. 4226/932.). Gépkocsivezető gondatlanságánál figyelembe vette a bíróság azt, hogy a gondatlansága folytán előállott helyzetben, az összeütközés elkerülésére mindent megtett és az elkerülésre irányuló igyekezetében az út árkába is került. (C. 3880/933.), továbbá, hogy a sértett is nagyfokú gondatlanságot tanúsított. (C. 4990/929.). Gyilkosságnál enyhítő körülmény az, hogy a vádlott az elmeszakértők szerint degenerált, csekélyebb szellemi értékű, epileptoid alkatú és túlzott lelki reakciókra kész egyéniségű. (C. 3192/932.). Hatósági közeg elleni erőszaknál különös méltánylást érdemlő körülmény, hogy a vádlott igényperének tárgyalása az árverés határnapját követő második napra volt kitűzve és a végrehajtatónak az az eljárása, hogy az árverést az igényper tárgyalását közvetlenül megelőzően akarta megtartani, a vádlottat vélt igazának tudatában felindulásba hozhatta és ez a felindulás ragadtatta őt az erőszakos fellépésre (C. 1044/930.); így értékelendő az is, hogy a vádlott a fenyegetődzést nyomban abbahagyta, amikor a végrehajtó karhatalomért küldött. (C. 4884/929.). Izgatást tartalmazó cikknél nagy nyomatékkal esik latba az, hogy annak megjelenésére munkások szerencsétlensége adott okot s íróját ezeknek megvédésére irányuló szándék is vezette. (C. 4096/932.). Lopásnál nagy nyomatékú enyhítő körülmény a vádlott igen terhes családi állapota (6 gyermek). (C. 5262/932.). Nagyobb súly tulajdonítható nagyszámú magánokirathamisítás elkövetésénél, ha azokat a vádlott egy cél érdekében s rövid időközökben, mintegy folytatólagosan (azonban külön sértettek kárára, — ami kizárja a folytatólagos egység megállapítását) követte el. (C. 4616/932.). Nemzetgyalázásnál nem enyhítő körülmény a tettes ingerlékenysége. (C. 3716/931.). Rablásnál a kár megtérítése csak akkor mérlegelhető enyhítőként, ha az a bűnvádi eljárás alá került egyén önkéntes elhatározásának a folyománya; ellenben akkor, ha a kár a nyomozó hatóság eljárása következtében térült meg, ezt az illetőnek enyhítőül betudni nem lehet. (C. 5198/931.). Rágalmazásnál enyhítő körülmény, ha a vád tárgyává tett kifejezést a saját ügyében beadott fellebbezésben, magán-