Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
16 gálhat alapul arra, hogy vele szemben a bűncselekményre előírt mellékbüntetés mellőztessék. A hivatkozott törvényhely a mellékbüntetés alkalmazására nézve ilyen kivételes intézkedést nem tesz, de sőt abból, hogy az országból való kiutasítást a törvény különös részében meghatározott büntetésen felül rendeli alkalmazni, félreérthetetlenül épen az ellenkezője következik. (V. 708. = C. 2448/931.) A kísérlet. 67. §. A kisérlet nem fejlődhetik vissza előkészületi cselekménnyé abból az okból, mert a végrehajtás módja nem vált lehetségessé. Az elállás folytán a kisérlet csak akkor nem büntethető, ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vétség véghezvitelétől „önként" állott el. Önkéntesnek azonban az elállást csak akkor lehet tekinteni, amikor a tettest nem rajta kivül álló külső körülmények hatása bírta elhatározásra és nem azért nem haladt a végső határáig: a teljes kísérletig, avagy annak folytatásául, a véghezvitelig, mintha ezt akadály nélkül, szabadon meg nem tehette volna. (C. 5288/931.) A megkezdett bűncselekmény véghezvitelétől való elállásnak — a dolog természete szerint — teljesnek, véglegesnek és feltétlennek kell lennie. (C. 2003/932.) A részesség. 69. §. Felbujtás, amikor a felbujtó tevékenysége mellett más egyéb okok is közrehatnak a tettes szándékának kialakulására és a felbujtó tevékenysége csak a tettes teljes elhatározását befolyásolja döntően. (C. 1759/932., — 3348/932. — BHT, 589.) A Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtónak tekintendő az a bűnrészes is, aki ugyan közvetlenül a tettessel összeköttetésbe nem lépett, azonban annak felbujtóját reábirta arra az elhatározásra, hogy ez a tettet, egy harmadik személy által, véghezvitesse. Nem akadályozza az okozati összefüggés megállapítását felbujtó ténykedése és a tettes ténykedése között az a körülmény, hogy a két ténykedés között lefolyt idő több hónapra terjed. (V. 709. = C. 4675/930.) A tettes ismeretlen volta sem akadálya a felbujtás megállapításának. Közömbös, hogy az illető az ismeretlen tettest mikor, milyen körülmények között s mivel bujtotta föl. (C. 593/932.) A felbujtó csak abban az esetben nem felelős a tettes esetleges túllépéséért, ha ő a reábíráskor a tettes tevékenységét, a
