Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

151 döntésére irányul s az indítványozó erre alkalmas új bizonyítékot hoz fel. (VII. 701 = C. jh- 1703/933.) A törvény szelleme és tételes rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint újrafelvétel a büntetőparanccsal befejezett ügyben elvileg ki van zárva. Az újrafelvétel megelőző tárgyalást és bizonyításfelvételt, s ennek során történő ténybeli megállapításokat tételez fel, amelyek a 'Düntetőparancsnál elő nem fordulnak. (VII. 221 == C. jh. 6271/932.) A bűnösség és a minősítés érintetlenül hagyása esetében, pusztán a büntetés kérdésében, így a Btk- 92. §-ának, vagy a Bn. 1. §-ának alkalmazása végett, újraf elvételnek helye nincsen. A büntetés kiszabásának a Bv. 18. §-a alapján való mellőzése, a büntetésnek a Bn. 1. §-a alapján való felfüggesztésével egy tekintet alá esik s ezért az elitélt a Bv. 18. §. alkalmazása céljából sem kérheti az újrafelvétel elrendelését. (C. jh. 4715/ 933.) Újrafelvételi kérelem illetékes birája. 452. §. Azokban az egyesbíróság hatáskörébe utalt bűnügyekben, amelyekben a Te- 110. §-a alapján a kir. járásbíróság járt el, az újrafelvételi eljárás a kir. törvényszék hármas tanácsa (1921:XXIX. t. c. 4. §.) elé tartozik. (C. 5337/931.) Főtárgyalás461. §. A Bp. 461. §-a szerint az új főtárgyaláson csak az a bizonyítás veendő fel, mely az újrafelvétel iránt tett indítványnak és az ítélet megtámadott részének alapjául szolgál. Ez a rendelkezés azt célozza, hogy a biróság a tárgyalás ok nélkül való húzásával ne terheltessék és ennek figyelmen kívül hagyása nem a hatáskör túllépése, sőt semmisségi okként sincs; megjelölve. (V.843 = C. 8572/930.) ítélet és perorvoslat462. §. Az újrafelvétel természetéből és annak a törvényben megállapított feltételeiből következik az, hogy annak rendén az alapperbeli Ítéletet csak akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha az újrafelvétel során olyan úja'ob tények nyernek bizonyítást, amelyek az alapper során megállapított tényállítást részben, vagy egészben megdöntik. (C. 2509/930.) Ha azonban az alapperbeli tényállás változatlan marad, akkor az a kérdés, hogy az alapperbeli biróság a törvényt he-