Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

141 Tanácsülést elintézés kiterjesztése az ítélőtáblánál. Te. 115. §. A Te. 115. §-a nem semmisség terhe alatt kötelezi a kir. Ítélőtáblát arra, hogy ott írt esetekben főtárgyalást tartson. Ha tehát a kir. Ítélőtábla a vádlottnak ily drányu kérelme dacára az ügyet nem főtárgyaláson ,hanem tanácsülésben intézte el, az nem alaki semmisségi ok. (C. 1602/932.) A kir. Ítélőtábla az esetben, ha tanácsülésben a törvényszék ténymegállapítását helyesbíti, vagy kiegészíti s ez viszont alkalmas arra, hogy a bíróság döntését a bűnösség vagy a büntetés kiszabása kérdésében megváltoztassa, — Bp. 384. §.4. pontjában foglalt s ugyanezen szakasz utolsó bekezdése értelmében hivatalból észlelt semmisségi okot valósit meg. (VI. 265 = C. 5038/931., — C- 5023/931., — VI 677. = C. 795/932., — VII. 434 = C. 4296/932. ) Abban az esetben, amikor az ügyész fellebbezését a sértett magáévá tette, — a főügyész azonban az ügyész fellebbezését viszavonta s erről a sértettet nem értesítették, — úgy az ügyésznek — a fellebbezéssel kapcsolatban — a tárgyalás tartása iránt előterjesztett kérését is a sértett által magáévá tettnek tekinthető. (VII. 480 = C. 15/933.) Bizonyít ás felvétel. Bp. 403. §. A kir. ítélőtábla által kiküldött biró eljárása ellen, a Bp. 378. §. értelmében, felfolyamodásnak van helye, melynek elbírálása — e törvényszakasznak 3. bek. szerint -— a kir. Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. A kiküldött biró eljárása tehát a kir. Kúria elé terjesztett semmisségi panasznak nem lehet tárgya. (C. 168/933.) A fellebbviteli főtárgyaláson jelenlévő személyek. 414. §• A ténymegállapítás helyességét támadó alaki okon (Bp. 384. §. 9.) bejelentett fellebbezés folytán tartott fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott jelenléte kötelező (VI. 854 = C. 1728/932.) A Bp. 414- §-ának rendelkezése szerint az olyan fellebbviteli' főtárgyaláson, amelyen bizonyítást vesznek fői, a vádlottnak jelenléte kötelező. A törvénynek ezen határozott és kivételt nem ismerő rendelkezésével szemben takarékossági szempontok nem érvényesíthetők, s nem lehet felhozni azt sem, hogy a tanuk vallomásának vádlott elé tárása folytán a védelem érdekei nem szenvednek sérelmet; — ez esetben ugyanis sem a vád-