Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

127 nyesítve lép fel a büntetőbíróság előtt, — rendszerint ügyvédnek kell képviselni. (C. 676/932.) A sértett csak a törvényszéki főtárgyaláson elejtett vád képviseletét veheti át saját személyében, az ügyészi fellebbezés későbbi visszavonása esetében azonban már kötelező a sértettre az ügyvédi képviselet, ha a bűnvádi ügyet tovább akarja szorgalmazni. (C. 3186/932.) A magánvádlónak a tárgyaláson ügyvéd nélkül való megjelenéséhez csak akkor fűzhető a magánvádról való lemondással (Bp. 49. §. utolsó bekezdése) egyenlő hatály, ha a magánvádló^ a tárgyalásra azzal a figyelmeztetéssel idéztetett, hogy ügyvéd nélkül való megjelenése esetében a magánvádról lemondottnak fog tekintetni. (C. 5045/931.) A törvényszéki fellebbviteli főtárgyaláson ügyvédi képviselet nélkül megjelent sértett a vád képviseletében személyesen nem szólalhat fel, — fellebbezése indoklását személyesen nem terjesztheti elő, — a másodfokú Ítélet ellen, saját személyében semmisségi panaszt nem jelenthet be. A személyes megjelenésre nem kötelezett (Bp. 552. §.) sértett ügyvédi képviseletének hiánya azonban nem szolgálhat alapul arra, hogy a sértett fellebbezésétől elállottnak tekintessék. (VT. 1258 = C. jh. 3724/932.) A sértett, mint pótmagánvádló — a Te. 104. §-a értelmében — csak jogi képviselője útján jelentheti be a kir. Ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszát, mert azt különben a Jkai". Kúria, mint a törvényben (Bp. 434. §. 3. bekezdése) kizártat, visszautasítja. (C. 3341/932., — 764/933., — 842/933.) Amennyiben a sérett a bűnvádi eljárás során magánjogi igényét nem kívánja érvényesíteni (104 §. ut. bek.), úgy annak ügyvéd kirendelése iránt előterjesztett kérelme tárgytalanná válik. (C. 3136/931.) A magánvádló jogainak megszűnése. Bp. 49. §. A birói gyakorlat az eljárás bármely, tehát kezdő szakában történt lemondást is joghatályosnak és ez alapon a sértett pótmagánvájdlói jogait megszűntnek tekinti. A magánvádról való lemondás pedig — a Bp. 49. §-ának 4. bekezdése szerint — vissza nem vonható. (V. 1079 = C. 3707/931., — VI. 433 = C. 5815/931., — VI. 620 = C. 1251/932., — BHT. 457.) A magánvádló a fellebbviteli főtárgyalásra — a Bp. 49. §. utolsó bekezdésére való hivatkozással — nem idézhető, — s meg nem jelenése a vádról való lemondásnak nem tekinthető, mert a fellebbviteli eljárás során joghatályos vádelejtésről már nem is lehet szó (Bp. 38. §. 2. bek.) — a fellebbviteli tárgyalás pedig jelenléte nélkül is megtartható. Az elsőfokú Ítélet felül-