Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

114 A munka abbanhagyására irányuló felhívás az Átv. 5. §. 2. bekezdésében körülírt izgatás fogalmát kimeríti, amennyiben az elhangzott felhívás államfelforgató irányzata megállapítható. (C. 3632/930.) Az a körülmény, hogy a sajtóközleményben foglalt idézetek más lapokból vannak átvéve és egyéb sajtótermékekben is megjelentek, a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös, aminthogy közömbös az is, hogy a lap olvasó közönsége milyen értelmiségű társadalmi rétegből kerül ki. Hasonlóképen nincs jelentősége annak, hogy a lap csak korlátolt számban jelenik meg. Az 5. §-ban foglalt bűncselekménynek a nyilvánosság nem tényálladéki eleme. (VII. 508 = C. 4932/ 932.) Alkalmatlan eszközzel bűncselekményt elkövetni nem lehet. Ebből következik, hogy az izgatás eszközének, így a vádlott kijelentéseinek is az izgatásra, vagyis az emberek gyűlöletének felkeltésére alkalmasnak kell lenni és erről a vádlottnak is tudomással kell bírni, bárha az izgató szavak — adott alkalommal — eredményt, vagyis tényleges győlöletet nem is hoznak létre. Ezen törvényhely és a Btk. VI. fejezete szerinti izgatás közötti egyetlen különbség abban van, hogy a vádbeli izgatásnak nem kelléke a nyilvánosság. (V. 123 = C. 1229/930.) Az izgatás bármely arra alkalmas módon, igy zenei mű, pl. az u. n. Internacionalénak előadása által is elkövethető. E dal zenéje a köztudatban annyira ismert és annyira össze van forrva magával a dallal, hogy e dalnak hangszeren való előadása éppen úgy, sőt a zene közvetlen hatásánál fogva talán még inkább alkalmas az állami rend szempontjából veszélyes izgalom előidézésére. Közömbös, hogy a dal szövegét is éneklik-e, vagy hogy ez a szöveg a hallgatóság előtt egész terjedelmében s szó szerint ismert-e. Az izgatás be van fejezve akkor is, ha a dal egész zenéjét végig elő nem adják, hanem néhány ütem után (— a közönség felzúdulása folytán —) abbanhagyják. (C. 2466/926.) Katonaság intézménye, a csendőrség vagy rendőrség elleni izgatás. 6. §. Az izgatás vétsége esetén a büntetőjogi felelőség szempontjából közömbös, hogy való vagy valótlan tények szolgálnak-e eme bűncselekmény alapjául, elegendő annak tudata, hogy a cselekedet alkalmas a gyűlölet kiváltására (C. 1742/ 931.) Az Átv. 6. §-ába ütköző izgatás csak akkor állapítható