Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

86 - 1908.-XXXVI. t.-c. (Bn.) — 2. §• 2. pont. A törvény az előző büntetésnek csupán jogerős megállapítását is a felfüggesztést kizáró okul állapítja meg; — tehát ennek fennforgásához nem szükséges az előző büntetésnek végrehajtható, vagy végrehajtott volta; — ez alól — kivételként — csak a büntetésnek kegyelem útján történt elengedését állapítja meg (IV. 585.). 3. pont. Árdrágítás esetében (1920. XV. t-c. i. §. a büntetés végrehajtását, —e bűncselekménynek az anyagi önérdeket minden egyéb érdek fölé helyező, valamint mások szorultságát, tájékozatlanságát, vagy jóhiszeműségét kizsákmányoló uzsorás jellegére — aljas indokból történt elkövetésére figyelemmel — nem lehet felfüggeszteni. Ebben az esetben az esetleges téves felfüggesztés miatt a kir. ügyész, a vádlott terhére, a Bp. 385. §. 2. pontja alapján élhet semmiségi panasszal (IV. 255. . A bűnvádi perrendtartást kiegészítő rendelkezések. 10. §. A kir. ügyész abban az esetben is élhet semmiségi panasszal, ha a büntetés felfüggesztésének a Bn. r. §-ában meghatározott valamelyik feltétele hiányzik. (Kir. Káriának 3. szúrná döntvénye, a BHT. 549. száma alatt.) A magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében hozott olyan bírói ítéletet, melyben a Bn. 1. §-a alapján a büntetés végrehajtásának felfüggesztése kimondatott, e §. értelmében való perorvoslatnak esetleges használhatása végett, a kir. ügyészséggel közölni kell (C. 3690/918., BHT. 724.). 12. §. A Bn. 12. §-ban előírt eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik még abban az esetben is, ha a felfüggesztést a törvényszék, mint felebbviteli bíróság rendelte el (IV.