Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) — 79 tali tekintélyét azáltal, hogy- egyéni pártatlanságába, megközelíthetetlenségébe vetett hitet, a kisértéssel kétes színben tünteti fel (C. 9291/926.). 467. §. A közhivatalnok abban az esetben, ha a Btk. 467. §-ban meghatározott megvesztegetés bűntettének keretén kívül eső, a Btk.-ban körülírt más bűncselekményt is elkövet (pl. a Btk. 393. §-ba ütköző közokirathamisítást), úgy — a kettőnek tényálladékát felölelő összefoglalt bűncselekmény hiányában — az egymással halmazatban álló bűncselekményeket, külön kell értékelni (III. 455.). 470. §. Az aktív megvesztegetés csak addig bírálandó el a Btk. 470. §-a alapján, míg a tényálladék a Btk. 467. §-ban meghatározott bűntettre való sikertelen felbujtás, vagy az említett bűntett előkészületi cselekménye keretében mozog; ellenkező esetben az aktiv megvesztegető a Btk. 467. §-ban meghatározott bűntettben, mint a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtó bűnös (III. 1503., BHT. 641.). A megvesztegetés vétsége megvalósul, ha a vádlott azért ad a közhivatalnok sértettnek jutalmat, hogy az kérvényét — felsőbb hatóságának rendelete nélkül — soronkíviil elintézze (I. 88.). A Btk.-nak a megvesztegetésről szóló szakaszai kihatnak a vasúti személyzetre is (megmagyarázza ezt a Btk. 461. [§. alatt lévő határozat) (I. 1037.). A katonai nyomozó eljárásának jogszerűsége, amennyiben hivatali megbízása körében jár el, kétségtelen s így vele szemben a megvesztegetés vétsége elkövethető (I. 1000.). A megvesztegető nem esik büntetés alá az olyan jutalmazásokért és ajándékokért, amelyek a közhivatalnoknak nem avégett adatnak, hogy ez kötelességét megszegje (C. 4831/925.).