Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

54 - 1878.-V. t.-c. (Btk.) — A háztulajdonosnak nincs joga, a bérlő beleegye2ésenélkül, a bérlemény tárgyát megtekinteni. Ez megegyezik a házi jog fogalmával. így a bérbeadó vélt sérelmének megállapítását is csak bírói jogsegély igénybevételével szorgalmazhatja (C. 5344/928.). A tulajdonos nem jogosított a tulajdonát képező dolognak megszerzése céljából, a Btk. 330. §. írt módon, a reánézve idegen lakáshoz tartozó helyiségbe erőszakkal, a sértett beleegyezése nélkül behatolni, hanem azt csak polgári per útján követelheti vissza (I. 1700.). A lopás. 333. §. A Btk. a lopás be végzettsége szempontjából nem az elvitel, nem az érintés, vagy az elmozdítás elméletét, hanem az elvétel (a birtokba vétel) tanát fogadta el. A dolognak a lopás színhelyéről való eltávolítása, az elvitel tehát nem szükséges (C. 83/926.). A lopás befejezése az ingó dolog elvitelében nyer kifejezést. Ez pedig az ingó dolognak olyan elmozdításával jár, amely azt a sértett birtokából kivonja s a tettes birlatába akként helyezi, hogy a sértettnek afelett való közvetlen rendelkezése, reáhatással érvényesülő uralma, megszűnik. Ha birtokváltozás így nem történt, csak a lopás kísérlete forog fenn (I. 959.). A lopás tárgya lehet olyan ingó dolog is, aminek pénzben kifejezhető forgalmi értéke nincs s esetleg közforgalomban sem szerepel (IV. 454., BHT. 617.). A tulajdon vitássága az eltulajdonítás jogtalan voltát kizárja (I. 998.). A költözködéskor elhullott ingó elvléíele, lopás (I. 1270., BHT. 788. sz.). Azt, aki felváltandó pénzt másnak pénztári asztalára felváltás céljából letesz és helyette felváltott pénzt vesz át, az eddig nála volt, de felváltás céljából másnak hatalmi