Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

44 — 1878.-V. t.-c. (Btk.) — beli sértés, részéről egy konkrét esetben igenis súlyosnak minősíthető, bár az csak viszonylag mutatkozik súlyosnak (C. 8118/929., BHT. 380.). Az erős felindulás kiváltását nem zárja ki az, hogy a vádlott a sértettnek éveken át folytatott iszákos, munkake­rülő életmódját és ittas állapotban elkövetett durva bántal­mait megszokhatta (IV. 369.). A fegyverrel ellátott erdőör, fegyverét csak súlyos hely­zetben, különösen életének, testi épségének komoly, közvet­len veszélyeztetése esetén van jogosítva használni, nem pedig bármily jelentéktelen kihágásnál, mely az eset jelentőségét meghaladó, túlzó erőszak nélkül is elintézhető és megfele­lően megtorolható (III. 286.). Az erdőőr fegyverhaszná­lati jogát a 72086/1895. számú fölmívelésügyi miniszteri rendelet 3. §-a szabályozza, míg a 4. §-a kimondja, hogy a fegyverhasználat joga feltétlenül megszűnik mindazon ese­tekben, midőn a kártevő netalán megkísérlett ellenállás, vagy támadás után magát megadja, vagy megfutamodik (C. 2122/927.). A Btk. 281. §. 2. bekezdése szerinti enyhébb minősítést az oly esetekben lehet alkalmazni, midőn az erős felindu­lásba jött tettes a bűncselekmény elkövetésére használt esz­köz előkerítésére múlhatatlanul szükséges idő elmultával, tehát azonnal, de erős felindulásának tartama alatt végez áldozatával (III. 214., 1344.). A rögtöni végrehajtás tényét lehet általában megállapí­tani akkor is, ha az elhatározást nem követi nyomban, pillanatnyilag a végrehajtás, hanem bár később, de az kétségtelenül még a felindulás tartama alatt történt (IV. 307-)­Részesség öngyilkosságban. 283. §. Az öngyilkosságban való részesség létesül a »közös« ön­gyilkosság elhatározása esetében, reábírási (Btk. 69. §. 1. p.) tevékenység nélkül is, ha az öngyilkosságot elkövetni akarónak e célra, tudva, eszközt szolgál"-" /TTT >

Next

/
Oldalképek
Tartalom