Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) — 13 A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. §. A korlátozott beszámításul és éppen ezért csökkent ellenállóképességü egyénre a külső és belső tényezők jobban, hatnak, ezeknek behatása alatt rendszerint könnyebben választ és hamarább jut elhatározásra. Ez a körülmény azonban csak a bűnösség fokára bír befolyással, tehát mint enyhítő körülményt lehet figyelembe venni (C. 7539/925.). A beszámítást kizáró ok fenn, — vagy fenn nem forgásának kérdése bírói döntés tárgyát képezi, annál inkább bírói megítélés körébe tartozik az, hogy a tettes a cselekményt öntudatlan állapotban követte-e el vagy nem. Az orvosszakértők szakvéleménye — az abban foglalt észlelések és megfigyelések — az orvosi szakértelemmel feltárt jelenségek nyomán ennél a bírói döntésnél figyelembe veendő alapot szolgáltatnak ugyan, azt a kérdést azonban, hogy a tettes öntudatlan állapotban, vagy pedig tudatosan cselekedett-e, nem az orvosszakértő, hanem a bíró van hivatva eldönteni (III. 764.). 77. §. Az erkölcsi kényszer a párviadalnál nem olyan ellenállhatatlan erő által való kényszerülés, amely a beszámítást kizárja (I. 1704., BHT. 293.). A kimerültségből származó álmosság, a vádlott mulasztása folytán bekövetkezett büntetendő eredmény esetében, nem beszámítást kizáró ok (I. 952.). 79. §. Jogos védelem fogalma alá csak az a cselekmény vonható, amely szükséges arra, hogy a jogtalan támadás el legyen hárítható (K. 4096/928.). A jogos védelem fennforog nemcsak a más ellen »intézett«, hanem a még csak »fenyegető« támadás esetében is (I. 251.).