Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— l$9ó:XXX//f. t-c. (Bp.) — -Men^telmi jog. 32. §. A képviselőháznak 1S07. évi november hó iS-án kelt határozata, — az 1S67. évi XII. t-c. 4. §-a* valamint a Btk. 10. §-a.— a Bp. 32. §-a értelmében a képviselő ellen bűnvádi eljárás, csak a menitelmi jog felfüggesztése esetén van helye vC. jh. 56S0 925.". A meneteimi jog felfüggesztése előtt a vizsgálat elrendelhető, azonban a terhelt. — ki az országgyűlés tagja, — ki nem hallgatható, sem ellene nem lehet kényszereszközöket alkalmazni (IV. 587.). Förnagánvád. 41. §. A Bp. 41. § ban felsorolt bűncselekményekre vonatkozólag a váci képviseletét elsősorban és rendszerint a sértettre, mint főmagánvádlóra bízza, mert ezek a cselekmények az állam érdekét csak nagyon távolról érintik s rendszerint olyan kisebb jelentőségű érdeket sértenek, amelyeknek képviselete megnyugvással bízható magára a közvetlenül sértettre. Ilyen ügyekben a sértett, mint főmagánvádló. a vád képviselete körül, általában véve a kir. ügyészség jogait gyakorolja a 43. §. 2. bekezdésében felsorolt kivételekkel. A sértettnek ez a kizárólagos vádlói szerepe némi módo^ sítást szenved abban az esetben, ha a főmagánvádas cselekmény akár a sértett személyében rejlő, akár más okok miatt már közérdeket veszélyeztet, vagy sért. Ha az ügyészség közérdekből — felhatalmazás alapján — átveszi a vad képviseletét, az esetben a vádat elsősorban az ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör illeti meg. A főmagánvádlónak jogkörét és jogállását, a közvádlóval szemben, illetve mellette, a 41. §. 3. bekezdésének utolsó mondata részletesen körülírja, de csak a főtárgya-