Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

s — 1878.-V. t.-c. (Btk.) — vényt lehet alapul venni, amelynek intézkedése a vádlottra nézve a legenyhébb (III. 85. '§.). Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetében az időközben életbelépett új törvény hatálya a bűncselekménynek csak azon részére terjed ki, amelyet a vádlott a törvény hatálybalépése után valósított meg (III. 243.). A vádbeli cselekmény elkövetésekor hatályban volt szabályok irányadók annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a vádlott foglalkozása szabályait megszegte-e vagy sem (III. 1366.). Ha a büntetendő cselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időben olyan büntető teljesülési döntvény lép hatályba, amely az előzőleg hatályban volt valamely büntető jogegységi, vagy teljesülési döntvénynél szigorúbb rendelkezést tartalmaz, a cselekmény elbírálásánál az utóbb hozott teljesülési döntvényt kell alkalmazni (Kir. Kúriának 18. számú döntvénye, a BHT. 883. száma alatt). Az új döntvénynek kötelező hatálya az 1912. évi L/V. t-c. 75. '§. 2. bek. szerint, csak a hivatalos lapban történt közzététel napjától számított 15 nappal kezdődik. A bűncselekmény minősítésén mit sem változtat az, hogy a bűnvádi eljárás újrafelvétele idejében új jogszabály lépett életbe (C. 8203/1928.). 3. §• ABtk-ban megállapított határidők kezdő és végső pontjának meghatározásánál a Btk., nem pedig a Bp. szabályait kell alkalmazni. Ehhez képest nem alkalmazható a Bp. 11. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés sem (c. 938/905-)4- §• Az 1921 —1924. években kiadott jogszabályok azért emelték a büntetőjogi értékhatárokat, mert azok a korona romlása folytán nem voltak megfelelők az ingók papirkoronában kifejezésre jutó értékének. A hatáskör és a minő sítés szempontjából meg kell állapítani, hogy az ingók ér-