Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1914.XLI. t-c. (Bv.) — 111 A kaszinói választmányok határozatát a bíróság nem fogadhatja el oly meggyőző bizonyítéknak, amelyre csak egyszerűen utalni kell, amidőn valakire az erkölcsi megsemmisülés bélyegét akarják rásütni (I. 1928., BHT. 903.}. 17. §. Bv. 17. §-a csak a Bv. 1. és 2. §. alá eső rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozik, de nem alkalmazható a bűnvádi vagy fegyelmi feljelentésben foglaltakra, amelyekért az illető a Bv. 20. §-a vagy a Btk. 227. §-a alapján tartozik felelősséggel (I. 920., BHT. 818. és 819.). A feljelentést tett sértettet — a Bv. 17. §-a szempontjából — ügyfélnek kell tekinteni még akkor is, ha nem is ő képviseli a vádat (I. 692.). A tanút vallomása vagy egyéb nyilatkozata tekintetében — a Bv. 17. §-a — nem mentisíti a felelősség alól (I. 382., BHT. 907.). Az ügyészségnek a tárgyaláson résztvevő tagja — közhatósági jellegénél fogva — a vádlottal szemben nem mint ügyfél áll, hanem mint a közérdek képviselője s így vele szemben, az ügyre vonatkozólag használt rágalmazó vagy becsületsértő kifejezések, — a Bv. 17. §-ban biztosított mentességet nem élvezik (C. jh. 5698/924., BHT. 821.). Az adófelszólamlási tárgyaláson a pénzügyigazgatóság kiküldöttjeként eljáró pénzügyi tisztviselő nem ügyfél (I. i°35-)Az ügyben eljáró bíróság és bíró semmiféle vonatkozásban és kapcsolatban nem tekinthető ügyfélnek. Ez természetesen nem azt jelenti, mintha az a fél, aki a Bp. 29. §-a alapján más bíróság kiküldetését és illetőleg a Bp. 68. §-a alapján a bíró mellőzését kéri, szabadon fel nem hozhatná mindazt, amit kérelmének megalapozására és támogatására szükségesnek tart, — hanem csak azt, hogy azért, amit ilyenkor állít, kérdőrevonatása esetén helvt állani és ha csak állításának valóságát be nem bizonyítja, annak büntetőjogi következményeit viselni tartozik (C. 8539928., BHT. 902.).