Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

79 45896/889. számú igazságügyminiszteri rendelet 33. §-a alapján, hanem azért hagyta helyben, mert a perre részben maguk a felperesek szolgáltattak okot az által, hogy a közbirtokosságot illető italmérési jognak érvényesítését az állami kártalanítás idejének beállta előtt elmulasztották, a mi a perköltség kölcsönös megszüntetését indokolttá teszi. Az első bíróság ítéletének a kártalanítási összeg letétben tartását és utalványozásának feltételeit tárgyazó része mellőzendő volt, mert ezen per tárgyát csak a tulajdon kérdése képezi, a kiutalás iránti intézkedés azonban a 45896/889. számú igazságügyminiszteri rendelet által szabályozott és a beszerzett kártalanítási iratok szerint a kereseti kártalanítási összeg iránt folyamatba is tett eljárás keretébe tartozik. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : Neheztelt rendelkezéseiben mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, felperesek keresetüknek a malduri italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre irányzott részével is elutasittatnak ; s alperes község részére a felebbezésiekkel együtt 300 frt perköltségnek megfizetésére kö teleztetnek. Indokok. Felperesek arra nézve, hogy Maldur községben akár ők, akár jogelődeik, akár a közbirtokosság vagy annak egyes tagjai valaha italmérési jogot gyakoroltak volna, a válaszhoz R. alatt egyszeiü másolatban mellékelt, alperes részéről létezése tekintetében is tagadott összeírás sem eredetiben, sem hiteles másolatban fel nem mutattatván, épen semmi bizonyítékot sem szolgáltattak, alperes pedig kifogás alá nem eshető tauuk vallomásával bebizonyította, hogy Maldur községben az italmérést 1848. év előtt és után egészen annak törvényhozásilag történt megszüntetéséig egyedül a község gyakorolta és pedig 1879. év'g eo>7es lakosai által házankénti kimérés és 1879. évtől bérbeadás utján. A volt úrbéres községekben az italmérési jog rendszerint a volt földes urat illette s ez általános jogszabályból levonható törvényes vélelem alapján megállapítható ugyan, hogy Maldur községben is az italmérési jog a volt földesurak, vagyis a közbirtokosoknak képezte a tulajdonát; tekintve azonban, hogy alperes község az emiitett italmérési jogot, mint fentebb előadatott az úrbéri viszony megszűntétől számítva több mint 32 éven át szakadatlanul kizárólag gyakorolta s ekként elbirtokolta : felpereseknek, illetőleg a malduri közbirtokosságnak az ottani italmérési jogra vonatkozó tulajdonjoga annyival inkább elévült: mert az az elmélet, hogy földesúr és jobbágy közt elbirtoklásnak helye nincs, mint tisztán az úrbéri viszonyon alapult, e viszonynak megszűntével hatályát vesztette és ma már az elbirtoklás kérdésének megbirálásánál csak annyiban nyerhet alkalmazást, a mennyiben az úrbéri vi-