Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

7.') mert az 1888: XXXVI. t.-cz. 2. §. 5. pontjában megjelölt jogczim alatt «mindazon jogokért, melyek 1848-ban és azóta önjogon háborítatlanul gyakoroltattak* minő korcsmáltatási jogczimet ért alperes? s általában alperesnek mint jobbágyokból álló község jogi személynek 1848-ban minő terjedelmű korcsmáltatási joga volt ö n j o g á n'azt meg sem jelöli, azt pedig annál inkább meg kellett volna jelölnie, hogy kételyen kivül bizonyittassék, hogy az 1848-ban már megszerezve volt önjogon azután is háboritatlanul folytatta a korcsmáltatási jogot. Ha alperes az 1848-ban már létezett önjogon birtokolt jogczimen a volt földesurak vagy nemesi közbirtokosoktól elbirtoklás czimen szerzett jogot érti, ugyannak birói figyelmen kivül hagyása, már fentebb részletesen van indokolva. Mert végre az alperesi azon tagadást, hogy Maldur községben 1848. évet megelezőleg és azután sem volt a korcsmáltatási jog haszonélvezetére jogosított nemesi birtok és nemesi birtokos, megczáfolja a fentebbiekben idevágott felsoroltakon felül a P. alatti adás-vételi szerződés, melyszerint Maldur községének 18 közrendű lakosa 1875. fekruár 10, R. szerződés mellett B. Mátyásnak több rendbeli nemesi ingatlanát s azok között a Maldur határbeli nemesi birtokával a korcsmáltatási jogot 5500 frtért megvásárolták. Ezen szerződés bizonyítja, hogy Maldur község mint jogi személy önállólag és kizárólag 1875. évet megelőzőleg sem birta a nemesi birtok tartozékát képezett italmérési jogot. Az ítélet rendelkező részében tüzetesen megjelölt kártalanítási összeg tulajdonát a Maldur községbeli volt nemesi birtok közbirtokosságának, illetőleg azok jogutódainak és nem a 2970/p. 889. számú keresetet beaüott és ott megnevezett egyeseknek azért kellett megítélni: mert felperesek azt nem saját személyüknek, hanem a malduri közbirtokosságnak kérik megítéltetni és mert a szepesmegyei kir. adófelügyelőnél, mint közigazgatási hatósági közegnél tett igény bejelentést is a kártalanításra nem egyedül saját személyükben, hanem általában a közbirtokosság érdekében teljesítették ; mert az alperes által felpereseknek, a közbirtokosság mint testület kép. viseletére való képességük ellen emelt kifogás alaposságát megdönti az 1888: XXXVI. t.-cz. 13. §-nak 3. bekezdésében foglalt rendelkezés. Ugyanis ha felpereseket az idézett törvényczikk 11. §-ában megjelölt, a kártalanítás megállapítására hivatott közigazgatási közegek, mint a malduri közbirtokosság képviseletére jogosított feleket a 15. §. 5. bekezdése szerint elismerték s velők, illetőleg Roth Endre megbízott ügyvédükkel írásba foglalt egyezséget kötöttek, — és ugyanazon §. 6. bekezdése szerint a pénzügyminiszter az egyezséget mint a törvény rendelkezéseinek