Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

383. I. polg. tanács. A. birtok- vagy jogháboritás által szenvedett magánjogi sérelmeknek orvoslása, a háboritás akár egyesek, akár községek mint erkölcsi testületek és ezeknek képviseletére jogosult egyén vagy testület határozata alapján követtetik is el, tehát ugy egyesekkel, mint községekkel szemben, a birói hatáskörbe tartozik. 1891- október 30. 7102. p. sz. H. Károly felperesnek R. Nándor községi biró mint Tölgyes község volt úrbéresei és zselléreinek képviselője alperes ellen visszahelyezés iránti sommás perében — a vára osraik ol ai kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta: Alperes R. Sándor által képviselt Tölgyes község volt úrbéresei és zsellérei kötelesek az őket illető közös legelőt felperesnek békés és oly módon való közös használatába viss/abocsátani, hogy azon felperes juhai legelhessenek ; stb. Indokok. Miután alperes elismerte azt, hogy Tölgyes községében volt úrbéres és zselléreket illető legelő ez ideig egyénileg felosztva nincs, hanem közösségben birtokoltatik és kezeltetik és elismerte azt, hogy a volt úrbéres és zsellérek tu ajdonát képező közös legelő mikénti használata feletti rendelkezési jogot ez ideig a képviselőtestület és ezzel a községi biró gyakorolták : mindezeknél fogva a volt úrbéres község egyetemének képviseletére a községi biró birván jogosultsággal, az alperes által a képviseletre vonatkozólag tett kifogásnak hely adható nem volt és pedig annál kevésbé, mivel a panaszolt háboritást nem a volt úrbéresek és zsellérek közül egyesek, hanem a képviselőtestület határozata folytán a községi biró és pedig nem mint a politikai község, hanem mint a volt úrbéres és zsellérek egyetemének képviselője, megbízója követte el. De nem volt hely adható alperes ama kifogásának sem, hogy a képviselőtestület és a községi biró tilalma, illetve határozata mezei rendőri ügyben és ezen szempontból hozatván, az ellen nem sommás visszahelyezési pernek van helye, hanem jogorvoslatnak, mivel a volt úrbéres és zselléreket illető közös legelő nem a politikai községi, hanem magántulajdont képez s igy a politikai község képviselőtestülete avagy a községi biró hatásköre arra, hogy a magántulajdont képező közös legelőn a legeltetés miként és mily barmokkal történjék és ezzel annak mikénti használatára befolyást gyakoroljon, ki sem terjed s ez mezei rendőri intézkedést igénylő ténynek nem tekinthető. Azonban azt, hogy a közös birtok, tehát a volt úrbéres és zsellérek közös legelőjének mikénti birtoklása felett az arra jogosítottak többsége határoz s igy alperes tartozott volna igazolni, hogy felperes juhainak a közös legelőn való legeltetése a jogo-