Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

41 közadós emiitett mulasztása képezi, az első bíróságnak erre nézve felhozott s a kir. itélő tábla által is elfogadott egyéb indokai szerint megtámadható ugyan, de felperes tartozott volna bizonyítani, hogy a biztosítást alperes a fizetések megszüntetése után s ennek tudatával nyerte. Ezt azonban felperes nemcsak nem bizonyította, de olyan tényül, a melyből a fizetések megszüntetésére következtetni lehetne, csakis azt hozta fel, hogy a közadós 1888. november havában hitelezői egy részénél egyezkedési kísérleteket tett és prolongatiókat kért. A B. alatti bizonyitványnyal bizonyítani kívánta ugyan azt az állítását, hogy a közadós 1888. november havában már fizetésképtelen volt s ez Mezőkövesden már akkor köztudomású lett, de ez a fizetések megszüntetésének bizonyítására nem alkalmas, mert olyan tényt, a melyből az következtethető volna, magában nem foglal, mert a köztudomásúnak állított tény bizonyítására a községi elöljáróság az 1886: XXil. t.-cz. 21. §-a értelmében hivatva nincs s igy erre vonatkozó bizonyítványa figyelembe nem vehető, de különben alperes nem lévén mezőkövesdi lakos, reá a bizonyítvány nem is vonatkoztatható. Azt az állítását azonban, hogy a közadós 1888. november havában hitelezői egy részénél egyezkedési kísérleteket tett és prolongátiókat kért s hogy erről alperes tudomással birt, felperes nem bizonyította, arra nézve pedig, hogy a közadós ugyanilyen egyezkedési kisérletet alperesnél tett a felperes által felhívott tanuk felperes állítását meg is czáfolják, mert valamennyien azt vallják, hogy az egyezkedési kísérlet 1888. deczember 19-ike után történt. Hogy pedig a közadóst alperes beismerése szerint többször felszólította, miszerint jöjjön hozzá számolni s hogy ebbeli felszólításának sikertelensége indította arra a C. alattinak vétele után, hogy követelését előjegyeztetés utján biztosítsa, csak azt bizonyítják, hogy alperes érdekei megóvására kellő gondot fordított, de nem azt, hogy eljárását a közadós fizetésének megszüntetése alapján s ennek tudatával intézte a biztosítás elnyerésére. Ennélfogva az első bíróság Ítéletét helyben kellett hagyni. A kir. curia a következő ítéletet hozta : Mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával a közadós S. Dezsőnek a mezőkövesdi 3,005. sz. tjlkvben foglalt ingatlanára C, 2. alatt 6,000 frt tőke és 6% kamata erejéig alperes czég javáia előjegyzett zálogjog a csődhitelezők irányában hatálytalannak nyilvánittatik és alperes czég annaktűrésére köteleztetik, hogy közadósnak ezen ingatlana alperes emiitett zálogjogára való tekintet nélkül a csődhitelezők kielégítésére fordíttassák és hogy a kérdésben forgó zálogjogi előjegyzésnek a csődhitelezők irányában hatálytalan volta a fent körülírt tljkönyvben feljegyeztessék. Egyszersmind alperes köteleztetik, hogy felperes részére 120 frt perbeli és két rendbeli felebbezésért 57 frt 30 kr felebbezési költséget fizessen. *