Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

_35_ minthogy ezen belügyminiszteri kijelentéseknek többi között a jelen perhez 1641. sz. a. csatolt szepesmegyei alispáni átirattal közölt, a vitás terület egykori tulajdonosai és birtokosai által 1889. évben kötött felsőbb hatóságilag megerősített egyezség alapul szolgál s ezen egyezség s ahhoz csatolt hiteles vázrajz szerint kétségtelen, hogy a vitás terület az egykori határszéli birtokos, vagy is felperes egyik jogelődjének birtokához tartozott s egyúttal magyarországi területnek elismertetett; minthogy azon körülmény, hogy a kérdéses terület a gácsországi szomszéd birtokosok által igényeltetik, s ezen igény érvényesítése iránti eljárás során vitássá tétetett a vitás terület mentén eső országos határvonal is, szemben azzal, hogy a vitás területen az állami fenhatóságot a magyar vita rendjén vitásnak állíttatott, még pedig azon oknál fogva, mert a jelenlegi birtokosok jogelődei közt 1858-ban kötött egyezség értelmében a magán birtokosoknak birtokai közti és az egyidejűleg szintén becsatolt vázrajzon f. a. b. c. d. betűkkel megjelölt határ a szóbanforgó egyezség szerint egyszersmind a Magyarország és Galiczia közti országos határt is képezvén ; a jelenlegi gácsországi birtokos által az ezen betűkkel megjelölt határvonaltól keletre eső és ugyanezen f. e. d. j- zonvázra betűkkel megjelölt határvonalon belül eső területre is igény támasztatott, mely magánjogi igény során aztán a most jelzett f. a. b. c. d. és f. e. d. betűkkel megjelölt határvonalak által körülzárt ezen terület állami hovatartozandósága is vitássá tétetett és az vitattatott, miszerint a kérdéses teiületen az országos határvonalat nem az f. a. b. c. d. betűkkel megjelölt határvonal, hanem az f. e. d. betűkkel megjelölt határvonal képezi. Ami továbbá a 3-ik pont alatt tett kérdést illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy a kérdéses és f. a. b. c. d betűkkel megjelölt határvonal az oszt. cs, kir. kormány, illetőleg az ennek nevében és megbizásából a hg. Hohenlohe K. K. által a szomszédos gácsországi birtokosok által elkövetett birtokháboritások és az ezek folytán támadt határvillongások megvizsgálására kirendelt és még 1883-ban a hely színén el is járt vegyes, orszápos bizottságnak gácsországi tagjai által tétetett vitássá, állítólag régi lengyel királyok által adományozott oklevelekre alapított igénynyel, oly kép, hogy határvonalul a két ország közt általuk az emiitett vázrajzon f. e. d. betűkkel feltüntetett határvonal állíttatott és vitattatott, mely állásponttal szemben a magyar kormány kiküldöttjei f. a. b. c. d. betűkkel megjelölt határvonal érvényestégét vitatta s ebbeli igényeit ezen fentebb emiitett és az akkori hatóságok közreműködése mellett létrejött egyezség érvényességére alapította s ebbeli álláspontját a magyar kormány is magáévá tette, illetve teszi, de megállapodás sem a vegyes orsz. bizottság, sem a két kormány között, ez ideig még akár az egyik, akár a másik határvonal elfogadására nézve létre nem jött, és az ez idő szerinti tárgyalások a magyar kormány kebelében az itteni részről vitatott határvonal elismertetésére támasztott igény jogosságának igazolhatása czéljából az ezen és az osztrák részről vitatott határvonal közti terület felett a magyar korona által régi idők óta gyakorolt állami fenhatóságot igazoló összes bizonyítékoknak a beszerzésére irányulnak s csak ezek beszerzése után fognak a vitás határvonalnak, illetőleg a kérdéses terület hovatartozandóságának megállapítását czélzó további tárgyalások ismét folyamatba tétetni. Bpesten, 1891. évi július hó 20-án. 3*