Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)
33 377. VI, polg. tanács. Oly esetben, melyben a visszahelyezési per tárgyát képező terület hová való tartozandósága az osztrák-magyar monarchia két állama közt vitás s aziránt a két állam közt tárgyalások folynak, tekintve, hogy a hazai bíróságok területi illetékessége csak a hazához tartozó területre terjedhet ki, azon kérdés pedig, vájjon valamely idegen állam részéről vitássá tett terület a hazai területhez tartozik-e vagy sem ? nem a bíróságok, hanem az államhatalmat képviselő államkormányok által döntendö el : addig, mig a kérdéses területre vonatkozó állami fennhatóság kérdése az államkormányok közt folytatott tárgyalások során el nem döntetik, bíróilag meg nem állapitható, hogy ama terület birtoklása iránt felmerült vitás magánjogi igények elbírálására a hazai, vagy a másik állam bírósága bir-e illetékességgel. 1892. február 24. 876. p. sz. Herczeg Hohenlohe Kraft Keresztély felperesnek Manieczky János alperes ellen ingatlan birtokába való visszahelyezés iránti perében — a szépe s-ó falvi kir. járásbírósága következő ítéletet hozta : Felperes a vitás teriilet birtokába visszahelyeztetik, mely terület a tengerszem csúcstól a tengerszem tóig az utóbbin keresztül az ebből lefutó forrásig s ennek mentén annak a Halastóba beszakadásáig s tovább ezen irányban a helyszíni vázrajzot helyettesítő C. alatti térképen jelölt a Halastavat középen átszelő országos határvonalig egyenes irányban továbbá ezen országos határvonal mentén a B. folyónak a Halastóból fakadó forrásig s a B. folyó mentén egészen a P. Újfalu patakkal való egyesüléséig s ezen pontból vissza délnek a P. folyó jobb partján s azzal csaknem párhuzamosan húzódó s folytatásában a tengerszem tavat körül záró hegy Ián czolat gerinczén a kiindulási pontig vagyis a tengerszem csúcsig vezetett vonal által körülzároltatik, s alperes tartozik a Halastó jobb partján készített utat széthányatni illetve földdel takartatni. Indokok. Minthogy alperes saját bizonyítéka vagyis az általa 3. alatt csatolt tkkvi vázrajzzal s a felperes által C. allatt csatolt katonai térképpel egyezőleg bizonyítva van, hogy az országos határvonalat a vitás terület mentén a B. folyó s ennek forrásától a Halastón át egyenes irányban vezetett vonal képezi ; minthogy ezen országos határvonalat azon körülmény, hogy a 3 alatti vázrajzon a vitás területre vonatkozó «Pretensionslinie mit Galiczien». bejegyzés találtatik vitássá már azért sem teheti, mert azon vázrajzi jelzés a felperes által E. alatt csatolt hét tjkvi kivonatban alapját nem leli ; minthogy a tkkvi vázrajz idézett jelzése sokkal határozatlanabb, semhogy abból Gácsország igényének miségét megérteni lehetne, minthogy a felperes által E. alatt csatolt hit. tkkvi kivonat, valamint a 3. alatti hiteles tkkvi Curiai dontv. polg. ügyekben 3