Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

ben fennáll, alperesek tehát azon törvénytelen és önkényü tényük általr hogy az A. alatti szerződés fennállása mellett azon ingatlanra, a melynek vételáráért felperest perbe fogták, önkéntes árverést kértek, a felperesnek jogtalanul okozott károkért kártérítéssel tartoznak. Nem lévén elfogadható az ingatlan becsértékének az árverési vételár, mert a kérdéses beltelek és az azon levő beruházások sem az árverést megelőzőleg, sem pedig az árverés alkalmával felbecsülve nem lettek. Az A. alatti szerződéssel és az E. alatti bizonyitványnyal pedig igazolta! ott, hogy a felperes által megvásárolt beltelek, a vétel idején puszta telek volt és azon felperes házat építtetett és gyümölcsfákat ültetett. Jóllehet a birói szemle és szakértői becsű által megállapittatott. hogy felperes által a házépítésre fordított beruházás 473 frt 80 krnyi összeget képvisel, de miután felperes e czimeni követelését 200 frtra leszállította, ez iránti követelése 200 frt tőkében, valamint a beültetett 42 drb gyümölcsfa értéke a szakértői becsű alapján 43 frt 50 kr, vagyis összesen 243 frt 50 kr. tőkében volt megállapítandó, illetve megítélendő. A kamatok pedig a háznak alperes által birtokba vétele idejétől voltak megítélendők. Ellenben felperes keresetének többi részével elutasítandó volt, mert telperes önmaga beismerte, miszerint 30 frt foglalót, munkában 83 frtot, ismét készpénzben 11 frtot, végre 50 frtot alpereseknek a ház vételtárában fizetett. S miután a 3,898. és 3,897/1883, számok alatt levő periratok szerint íelperes jogérvényesen 276 frt és 71 frt tőkében s járulékaiban elmarasztaltatott ; azt pedig, hogy ezen marasztalási összegeket felperes egészben kifizette volna, nem is állítja ; alperesek a felperes által teljesített fizetéseket a megítélt követeléseik törlesztésére visszatartani illetve beszámolni jogosultak. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével egészben elutasittatik s a perköltség a felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok : Felperes keresetét arra alapítja, hogy ő A. István alperestől egy puszta beltelket vásárolván, arra házat épített s azt gyümölcsfákkal beültette, alperesek azonban a beltelket önként és árverés utján eladatván, azt maguk megvették, magukat annak birtokába behelyeztették s őt ekként a birtoktól megfosztván, beruházásait megtéríteni tartoznak. A peres felek előadásából kitetszik, hogy a felperes által alperesektől vett ingatlannak most is alperesek vannak birtokában és tulajdonában s igy mi sem áll útjában annak, hogy felperes az alperesekkel létesített