Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

6 a dévai kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : A hunyadmegyei első takarékpénztárnak Sch. Endre ellen 7800 frt és jár. iránt a hátszegi kir. járásbíróság előtt 1104/88 sz. a. indított sommás kereset folytán kelt B. a. perközti egyesség, valamint ezen összeg erejéig 1105/88 sz. a. kelt végzés alapján foganatosított biztosítási végrehajtás a további lépésekkel együtt a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatik ki és alperes köteleztetik felperes részére 98 frt 75 kr. perköltség megfizetésére. Indokok : Alperesnek a kereseti jog elévülése iránti kifogása figyelembe vehető nem volt. Egyfelől, mert a kereset az 1881 : XVII. t. cz. 37, §-ában megszabott záros határidő alatt az illetékes kir. törvényszékhez beadatott és az hogy mint csődbírósághoz, tehát egy külön ügyosztályhoz czimeztetett,. csak az eljárásra nézve birhat jelentőséggel, de a kereset be nem adása következményeivel semmi esetre sem. De másfelől eltekintve ettől, miután a kir. törvényszék mint csődbíróság 1884. évi 7149 szám alatt kelt végzésével alperes kifogása folytán mondotta ki illetéktelenségét és a periratokat polgári osztályához áttette az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §-a szerint a felek tényei •— itten a kereset — a per további folyamában is megtartják érvényüket; ennélfogva a keresetet 1888. november 14-én, tehát nyílt időben beadottnak kellett tekintenie Áttérve ezután az ügy érdemére, tekintettel arra, hogy a csődtörv^ I. rész III. fejezete szerint közadós jogcselekményei megtámadásának azon kifejezett czélja van, hogy a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, a teljes jóhiszeműség esetét kivéve, egyes, hitelező a többiek hátrányára kielégítést ne nyerhessen, miután az alábbiak szerint alperesnek a fizetések megszüntetéséről tudomással kellett bírnia és igy a biztosítást kieszközlő eljárása a feltételezett jóhiszeműséget nélkülözi, s miután közadós jogcselekményét az ellene foganatosított biztosítási végrehajtás helyettesíti, az 1881: XVII. t.-cz. 27. §. 2. pontja alapján ezen biztosítási végrehajtást a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani. Ugyanis alperes takarékpénztár elismeri, hogy tudomással bírt arról,, miszerint Sch. Endre nem volt azon helyzetben, hogy hitelezőinek lejárt követeléseit kifizethesse és e czélból jóval a csődnyitás előtt alperestől tetemes kölcsönöket vett fel. Hogy Sch. Endre pénzzavara nem volt pillanatnyi, hanem állandó,, melylyel való folytonos küzdelmét sejteti ujabb és ujabb kölcsönök felvétele, a nélkül hogy az előbbieket kiegyenlítette volna, tehát hogy Sch. Endrénél az anyagi csőd legkésőbb 1888. márczius 14-én beállott é& hogy alperes arról tudomással bírt, kétségtelenné teszi Sch. EndréneK a viszonválaszirathoz 1. a. mellékelt kötelezvénye. Ennek kiállításakor