Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

118 volna szükséges a keresetet irányozni, mivel a mit a törvény meg nem enged, az magában véve hatálytalan. Senki sincs elzárva attól a jogától, hogy örökösének a kortársak, vagyis azok közül, a kik a végrendelkezés alkalmával már léteznek, annyi utóörököst rendehessen, a mennyit rendelni jónak lát és ezek közt az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa, de ezek kimerültével a további oly utóörökösre nézve, a ki még csak azután lesz születendő, vagy ha kortárs is, de utóörökösi joga csak esetleges és e miatt a végrendeletben meg sem neveztetett, a helyettesítés joghatályát veszti. Néhai S. József végrendelete 6-ik pontjában a székesfehérvári 547/c. hsz. házát két testvérének S. Terézia és Borbálá-nak együttesen hagyományozta akként, hogy mig mindketten élnek, a ház jövedelmeit egészen élvezzék, ha pedig mindketten meghalnak, a ház S. Gusztáv-ra, ennek elhunytával pedig mindig a S. család életben levő legidősb férfi sarjadékára szálljon. Vagyis a végrendelkező felperesben megnevezte a kortársak közül azt a rokonát mint utóörököst, a kire akarta, hogy a ház két testvére halála után reá szálljon, de név szerint meg nem nevezte a végrendelkezéskor okvetlenül létezni kellett azt a második legidősb férfi sarjadékot, a kinek felperes után esetleg következnie kellett volna. A felperes elhunyta esetére tett további intézkedés tehát tisztán hitbizományi jogi természet jellegével birván, csakis felperes lehet az az utóörökös, a kinél a hitbizományi korlátozás hatálya megszakad, a ki tehát ennélfogva korlátlan tulajdonjogának kimondását szorgalmazni jogositva van. S. Károlyné és hasonérdekü pertársainak az az érvelése, hogy a helyettesítés joghatályának megszűntével a kereseti házra nézve a törvényes örökösödés joga állna be, illetve, hogy öröklésre mint végrendeleti örökösök azok volnának hivatva, a kik a végrendelet 9. pontjában vannak ilyenekül kinevezve, alappal nem bir, mert egyrészt az örökhagyó végrendeletében nem intézkedett akként, hogy a 6-ik pont nem egészbeni teljesülése esetében a törvényes örökösödés álljon be, sőt e pontból mindenesetre a végrendelkezőnek az az akarata következtetendő, hogy ő törvényes örökösei kizárásával némely rokonai javára kivételesen kivánfc intézkedni, másrészt pedig a végrendelet 9. pontjában az ott felsorolt személyek végrendeleti örökösöknek csak azokra a javakra neveztettek ki, a melyekről az örökhagyó külön nem intézkedett, hogy azonban a székesfehérvári 547 a hrsz. házra nézve külön intézkedés történt, azt épen a végrendelet 6. pontja bizonyitja. Felperes jogán az sem változtathat, hogy felperesnek a végrendelet 6. pontjában csak a kérdéses háznak haszonélvezete hagyatott, hogy tehát ő, a ki a végrendelet alapján jutott a ház birtoklásához, most tulajdoni jogot nem igényelhet, és a végrendeletnek reá nézve kedvezőtlen részét érvényében meg nem támadhatja, a midőn annak kedvező részeit már