Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

114 kötelezettsége az örökhagyó halálával meg nem szűnik, mert az a körülmény, hogy a hagyatéki vagyon az örökösöknek még át nem adatott, a követelés megítélését nem gátolja, mert a követelés megitélése, a hagyatéki eljárásra befolyással nincsen és végül, mert az a körülmény, hogy a hitelező s illetőleg jogosított követelését az örökhagyó életében nem érvényesítette s ez a követelés az örökhagyó életében jogérvényesen meg nem Ítéltetett, nem foszthatja meg a jogosított felet attól a jogától, hogy követelését az örökhagyó halála után az örökösökkel szemben ne érvényesíthesse, s nem szolgálhat akadályul arra, hogy az örökhagyó halála után a követelés megitélhető ne legyen. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Tekintve, hogy a gyermektartás első sorban a természetes atyát terheli s hogy ha az atyaság megállapíttatik, a tartási kötelezettség már alperesek jogelődjeinek életében fenállván, az, mint nem személyes teher az elhalt természetes atya örököseire is átszáll ; tekintve, hogy az ismert örökösökként beidézett alperesek a becsatolt végrendelet szerint örökhagyónak csakugyan Örökösei s hogy ők a végrendeletet elfogadták, ezt a körülményt, ha a P. a. egyszerű másolatban becsatolt jkönyv figyelembe nem is vétetnék, a G. a. hitelesített alakban becsatolt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvvel bizonyítottnak kellett tekinteni: a budapesti kir. ítélő tábla ítélete ezen okokból helybenhagyatik. 402. I. polg. tanács. Senki sem korlátozható abban, hogy vagyonának meghatározott tárgyaira nézve is a hagyományosnak utóörököst, illetve utóhagyományost rendelhessen, az ily rendelkezésnek ugyanaz a joghatálya, mintha a hitbizományi helyettesítés az örökhagyó egész hagyatéki tömegére vagy annak egy arányos részére vonatkoznék. Senki sincs elzárva attól a jogától, hogy örökösének a kortársak vagyis azok közül, a kik a végrendelkezés alkalmával már léteznek, annyi utóörököst rendelhessen, a mennyit rendelni jónak lát és ezek közt az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa ; de ezek kimerültével a további oly utóörökösre nézve, a ki ínég csak aztán lesz születendő, vagy ha kortárs is, de utóörökösi joga csak esetleges és e miatt a végrendeletben meg sem nevezteletett : a helyettesítés joghatályát veszti. A helyettesítés joghatályának megszűnése eseten a korlátlan tulajdonjognak megállapítása kérhető a nélkül, hogy mellesleg a végrendelet részbeni érvénytelenítésére volna szükséges a keresetet irányozni. 1892. május io. 308. p. sz. S. Gusztáv felperesnek S. Károlyné és társai alperesek ellen végrendelet részbeni hatálytalanítása és korlátlan tulajdonjog megállapítása iránti perében —