Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)
85 A mi pedig a nőtartási kötelezettségnek évi 700 írtnak 1U részére való szorítása iránti kérelmet illeti, ez a fentebbiektől eltekintve azért nem volt teljesíthető, mert : 1. általában a férjet terhelő nőtartási kötelezettség a férj vagyonával .arányos ; ugy, hogy ha a férj vagyona gyarapszik, a nőtartási kötelezettsége növekedik ; 2. a felperes nőtartási kötelezettségét megállapító szentszéki Ítélet évi fizetése 1'4 részében állapítja meg, a nélkül, hogy a fizetés magasságát számszerint határozná, ugy hogy a mindenkori, tehát a nagyobb, de •esetleg kisebb fizetés is képezi a nőtartás mennyisége megállapításának mértékét ; 3. felperes azon állítását, hogy alperesre időközben oly vagyon háramlóit, hogy nőtartásra egyáltalán, de semmi esetre oly mérvben, a minőben felperes évi fizetésének fokozódása mellett most élvezi, jogos igénye nem lehet, mivel alperes arra többé nem szorult, be nem bizonyította. Felperes kérelmére megejtett bírói becsű utján kiderült, hogy alperes magánvagyonának évi jövedelme legfölebb 462 frt 40 krra rug, mely jövedelmet illetőleg azonban alperes a beterjesztett észrevételek mellett előfekvő eredeti haszonbéri szerződés és adókönyvecskével kimutatta, hogy az valójában 400 frtot tesz ki. Tekintve már most első sorban felperesnek, másodsorban alperesnek személyi viszonyait, társadalmi állását, ennek kipuhatolt vagyoni viszonyait semmi esetben sem tűnnek fel olyanoknak, hogy azok alperesre nézve férje fizetésének 1/4 része után járó illetményeit csak nélkülözhetővé is tennék. Mindezeknél fogva felperes kérelmének semmi irányban sem lehetett eleget tenni, miért is keresetével elutasítandó és mint pervesztes a perköltségben elmarasztalandó volt, stb. A budapesti ki r. itélő tábla a következő Ítéletet hozta: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletét annyiban, a mennyiben a kir. törvényszék a felperest azzal a kérelmével elutasította, hogy a felperes tartásdíj kötelezettsége egyáltalán megszüntettessék, helybenhagyja, az évi tartásdíj összegére és a perköltségre nézve azonban az ítéletet megváltoztatja s kimondja, hogy a primási felülvizsgálóbiróság részéről 1866. június 27-én 2830. sz. a. hozott ítéletnek ama rendelkezése folytán, amely szerint a felperes arra köteleztetett, hogy az alperesnek nőtartási dij fejében évi jövedelmének 1!i részét köteles fizetni, erre a tartásdíj összege havonként előleges részletekben fizetendő évi 360 frt összeget meg nem haladja, ehez képest a felperest ez idő szerint ilyen értelmében csak 30 frt havi