Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)
50 újonnan való felépítésének szükségét, alperes tagadásával szemben, be nem bizonyította: felperest ez okból keresetével feltétlenül el kellett utasítani. Felperes által annak beigazolására, hogy a kérdéses lakház lakhatatlan volt, alperesnek felkínált eskü iránti intézkedés az alperesi ellenzés folytán, de azért is mellőzendő volt, mert már mint fentebb is kifejtetett, valamely háznak lakhatatlan volta csak szakértők véleménye s nem eskü alapján állapitható meg. A per költségei a peres felek közt azon okból szüntettettek meg, mert felperes alaptalan perlekedőnek egészben nem tekinthető. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében megváltoztatja s alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 2514 frt 63 kr tőkét s ennek 1887. évi február 10-étől járó 6°'0 kamatát megfizessen ; a keresetnek ezt meghaladó részével felperest elutasítja, az első bírósági Ítéletnek a perköltségről rendelkező részét pedig helybenhagyja; stb. Indokok. Kétségtelen tény az, hogy alperes a mezőlaborczi gör. kath. egyház kegyura ; a kegyurasággal járó kötelezettségénél fogva pedig tartozik alperes a paplakot jókarban fentartani, kijavíttatni, sőt a szükséghez képest újból fel is építtetni. Beismert tény az, hogy felperes, mint egyházmegyéje javainak főgondnoka, 1884. évben figyelmeztette alperest, hogy a parochiális épület lakhatlanná vált s egyúttal felszólította őt, hogy az épületet lakható állapotba állíttassa helyre. Beismert tény az is, hogy alperes a szükséges javításokat nem eszközöltette, alperes tehát olyannak tekintendő, mint a ki felperesnek további szükséges intézkedései megtételében eleve megnyugodott. Ily állásában az ügynek döntő körülmény csak az, vájjon szükséges volt-e a paplaknak újbóli felépítése ? R. Márk, F. Lipót és K. István tanuk .szerint a paplak 1885. évben már oly rossz állapotban volt, hogy a padlás egy része ledőlt, a szobák közfala el volt rothadva, a fából épült falat a szu ette, a fedélzet pedig teljesen rothadt vólt. Ezen tanúvallomások kellő bizonyítékot szolgáltatnak arra néíve, hogy a parochiális épület újbóli felépítése szükséges volt, mert ezen épület sárból volt építve, annak megbirálásához tehát, hogy az bedőléssel fenyeget, különös műszaki ismeret, vagy szakképzettség nem kívántatik s ilyen egyszerű épületnek az állapotát megszemlélés után oly egyének, kik maguk is faházban laknak, igen jól felismerhetik. Ily körülmények között felperes kötelességszerűen járt el, midőn az épületet újból felépíttette, a felépítés költségeit pedig alperes kegyúri kötelességénél fogva megtéríteni tartozik. Megvizsgálandó még, mennyibe került az épület ? Minthogy erre nézve felperes adatot felhozni nem tudott, az összeg megállapításánál a
