Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)
32 esküt, minthogy azonban ezek mind oly ténykörülmények, melyek bizonyitása alperesnek egyébként is módjában állott volna, az elfogadott főeskü általi bizonyítást a prdts. 221. szakaszánál fogva megengedni nem lehetett, minek folytán felperes azon állítása, hogy az A) alatti egyezség alapját képező ügylet nem valódi és nem tényleges vételre, hanem csak börsejátékra vonatkozott, igaznak veendő és tekintve, hogy az ügylet az imént kifejtettek szerint szerencseszerződést tartalmaz ; tekintve, hogy a tisztán szerencseszerződésekből származtatott követelések hazai bírósági gyakorlatunkban állandóan követett jogszokásunk szerint bíróilag meg nem Ítélhetők, az ily ügylet érvénytelenítése tárgyában kötött A) alatti tőzsdebirósági egyezség, melynek megkötésekor a tőzsdebiróság az annak alapját képező ügylet érvénytelensége felett peres felek egyezkedése folytán bírói megvizsgálásába és megítélésébe nem is bocsátkozhatott, érvénytelen ; stb. A budapesti kir. itélő tábla a következő végzést hozta: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletét az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján, ezen §. utolsó értelmében hivatalból megsemmisíti; stb. Indokok. A csődbíróság mint ügybiróság csak azokban a perekben járhat el, melyek a csődtörvény által kifejezetten hozzá vannak utasítva és melyek közé a csődt. 145. §-a által szabályozott külön perek is tartoznak, oly követelések azonban, melyek jogérvényes birói véghatározat vagy bírói egyezségek alapján jelentettek be, valódiságukra nézve a csődbíróság előtt a csődtörvénynek már idézett 145. §-a értelmében csak a jogérvényes véghatározat vagy egyezség keletkezése után felmerült tények alapján támadhatók meg, a véghatározatnak vagy egyezségnek, az azok alapjául szolgált ügyletek mint a véghatározat vagy egyezséget megelőző tények alapján megtámadása pedig az 1881 : XVII. t.-cz. 26. és következő §§-aiban szabályozott megtámadási per útjára tartozik. Minthogy pedig felperes keresetében alperesnek birói egyezségen alapuló követelését nem az egyezség keletkezése után felmerült tények, hanem az annak alapjául szolgált ügyletnek a csődhitelezőkkel szemben érvénytelensége alapján támadta meg, alperes követelésének, a bejelentésben kért osztályozását pedig sem a felszámolásnál, sem keresetében nem kifogásolta, keresete ennélfogva nem a csődbíróság hatáskörébe tartozó külön pert, hanem a köztörvényi bíróság elé tartozó megtámadási pert képez, mely felett a csődbíróság nem ítélhet : ez okból a keresetet már az elsőbiróság tartozott volna hivatalból visszautasítani; stb A kir. Curia a következő végzést hozta : A budapesti kir. ítélőtáblának végzése a főügyre nézve megváltoztatik, a perköltségre nézve pedig megszüntettetik és a másodfokú bíróság erre is kiterjedőleg a per érdemleges megvizsgálására utasittatik. Felfolyamodási költség felszámítás hiányában meg nem állapíttathatott. Indokok. A csődbíróság csak annyiban képez ügybiróságot, a menynyiben azon perek, melyek a csődtörvény által a csődbíróság elé utasíttattak, ez elől el nem vonathatnak, de ez nem zárja ki a prdts. 51. §. második bekezdésének alkalmazását a csődbíróság előtt folyamatba tett oly perekre nézve, melyek ügybiróság elé nem tartoznak. Minthogy pedig jelen perben alperes a hatáskör ellen kifogást nem tett és így a csődbíróság a prdts. fentebb idézett §-a szerint arra nézve illetékessé vált: ennélfogva a másodbiróság a peres eljárást helyes ok nélkül semmisítvén meg, azt az 1881 : LIX. t.-cz.. 39. §. c) pontja alapján a per érdemleges és így a perköltségre is kiterjedő felülvizsgálatára kellett utasítani.