Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

ebből önként következik, hogy a felperes által állított megállapodás létezése a törvénykezési rendtartás által megengedett bármely bizonyítékkal s igy főesküvel is bizonyítható. Alaptalanul panaszolja végül alperes, hogy az első birói Ítélet a főeskü le nem tétele esetén csak felperest ismeri el alperes társának az alperes által kötött és kötendő ügyletekre nézve, de nem mondja ki, hogy a felperes által kötött vagy kötendő ügyletekre nézve viszont alperes is társa felperesnek, mert ez utóbbbi körülményt íelperes kétségbe nem vonta, sőt keresetében maga is elismerte, alperes pedig annak itéletileg leendő kimondását a per során nem kérte, s mert a bíróságnak nem is áll tisztében, hogy nem vitás körülményeket hivatalból intézkedése körébe vonjon. Ezen s az első bíróság által felhozott többi okokból annak Ítéletét lényegében helybenhagyni s alperesnek megítélt főeskü le nem tételének következményeit azonban a fentiekhez képest szabatosabban meghatározni kellett. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott és az első bíróság ítéletéből átvett indokoknál fogva és azért: mert a jelen perben eldöntés tárgyát peres felek közt vitássá vált az a kérdés képezvén, létrejött-e köztük alkalmi egyesülés iránt véglegesen megállapított szerződés vagy nem ? Minthogy alperes ily szerződésnek létrejöttét kétségbe vonta : felperes jogosan követelheti e vitás kérdésnek birói eldöntését; e pernek czélja tehát nem a még hiányzó jogalapnak megteremtése, a mint ezt alperes felebbezésében vitatja, hanem a felek közt felperes állítása szerint már előbb létrejött szerződéses jogviszonynak birói ítélettel való előleges megállapítása ; a kérdés tehát, mint ilyen, praeiudicialis keresetnek tárgyát igenis képezheti ; mert a társaság tartamának előleges meghatározása, a társasági szerződés lényeges kellékét azért nem képezi, mivel ily esetben szerződő felek bármelyikének jogában álland a társas-viszony megszüntetését törvényes módon bármikor követelhetni; mert a kérdéses egyesülés valamely nyilvános árverés eredményének, meghiúsítására (1879. évi XL. törvényczikk 128. §.) irányozva nem lévén: az ethikai szempontból sem eshetik kitogás alá. Alperesi ügyvéd felebbezési dija s költsége képviseltjével szemben 7i.frt. 65. krban állapittatik meg.