Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)
115 utáni örökségre kielégítettnek nyilvánította, továbbá Ködököcz Mihály elsőrendű alperes az ellenirathoz beadott okmány szerinti nyilatkozatában magát szintén kielégítettnek nyilvánítván : ugyanazért a kettős hagyaték egyenlő felerészben a felpereseknek volt mint egyenes leszármazóknak oda ítélendő. A leltár első tétele alatti egy pár ökör pedig kizárólag ifjabb Ködököcz Gábornak azért, mert pertársa Ködököcz Borbála által ezen kérelem teljesítése nem kifogásoltatott, Özvegy Ködököcz Gáborné született Daróczi Máriát a Ködököcz Gábor hagyatékának haszonélvezete, továbbá 200 frt és egy pár tinó iránti visszkeresetével elutasítani kellett, mert a viszkereset alapjául érvényesíteni kivánt írásbeli és szóbeli végrendeletek érvénytelennek mondatván ki, ezen jogon részére mi sem volt megítélhető. Özvegyi jogát pedig kimondani a per során nem kérte ; de külömben is mivel a fentiekből kétségtelen, hogy a kiskorú Júlia házasságon kivül lett nemzve, tehát alperes a köteles házassági hűséget megszegettnek tekinthető, mint ilyen pedig özvegyi jogát nem is érvényesíthette volna. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróságnak ítéletét a másodrendű alperes özvegyi jogára vonatkozó részében megváltoztatja s ezen alperesnek az özvegység tartamára az özvegyi illetve haszonélvezeci jogát az elsőbiróság ítéletében a néhai idősb Ködököcz Gábor hagyatékául megállapított ingó és ingatlan vagyonnak x/5 részére megállapítja, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyja. Indokok. Az elsőbiróság Ítéletének a végrendeletek érvénytelenítésére, a hagyatéknak és a felperesek törvényes öröklésének megállapítására vonatkozó részét a kir. Ítélőtábla megfelelő indokai alapján hagyta helyben és azért : merc az Írásbeli végrendeletet, ha azt az 1886. évi január hó 14-ik napján alkotottnak lehetne tekinteni, szintén csak érvénytelennek kellene kimondani, minthogy ez nem bir az 1876 : XVI. t.-cz- 6. §-ában előirt kellékekkei. Az elsőbirói Ítéletnek azt a felebbezett részét, a mely szerint az elsőbiróság a másodrendű alperesnek Julianna nevű kiskorú leányát a néhai idősb Ködököcz Gábornak örököséül el nem ismerte, a kir. ítélőtábla azért hagyta helyben, mert a nevezett kiskorú néhai idősb Ködököcz Gábornak elhalálozásától számított ic hónap eltelte után születvén, törvényesnek, illetve a néhai idősb Ködököcz Gábortól származottnak nem vélelmezhető és ez a jogi és törvényi vélelem az ellenkezőnek bizonyítását sem engedi meg. Az elsőbiróság ítéletének másodrendű alperes özvegyi jogára vonatkozó részét a kir. Ítélőtábla azért változtatta meg és ennek az aleperesnek özvegyi haszonélvezeti jogát az özvegység tartamara és a néhai Ködököcz Gábor hagyatékának 1/5 részére azért állapította meg: mert ez az alperes özvegyi haszonélvezeti jogát a végrendeletek alapján kérte ugyan megállapittatni 8*
