Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

103 Mindezen, felperes előnyére szolgáló tényállás daczára felperest keresetével elmozdítani kellett, mert a K. T. 347. §. harmadik bekezdése szerint az áruk csak az esetben adhatók el szabadkézből, ha azok megromlásnak vannak kitéve s ha azoknak tőzsdei áruk van, egyébként csakis hiteles személy közbenjöttével s csak nyilvános árverésen értékesíthetők ; s mert felperes nem is állítja, hogy az adásvétel tárgyát képező luczernaés lóheremagvak romlásnak lettek volna kitéve ; s mert így azon eljárása, hogy a magvakat a magyar leszámítoló és pénzváltó bank közvetítése mellett magánúton s szabad kézből adatta el: a törvény rendelkezésével ellentétben áll, s az ily módoni eladás alapján kártérítési igénynyel fel nem léphet. A budapesti ki r. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja ; stb. Indokok. A kir. ítélő tábla az elsőbiróságnak felperes elutasítására felhozott azt az indokát, hogy miután a K. T. 347. §-a értelmében csak a megromlásnak kitett áru adható el — ha tőzsdei vagy piaczi árral nem bír —• szabad kézből, a felperes részéről a magyar leszámítoló és pénzváltó bank közvetítésével eszközölt eladást ez oknál fogva nem lehet alperes rovására történtnek elfogadni, a kir. ítélő tábla magáévá nem teheti ugyan, mert bár a kereskedelmi törvénynek az eladó jogait és kötelezettségeit szabályoz 352. §-a a vevő rovására czélba vett eladás módozatai tekintetében a 347. §-ra hivatkozik, ez csak az eladás módját szabályozza a nélkül, hogy az árunak minő állapotban lételét azzal kapcsolatba hozná; mindazonáltal helyben kellett hagyni az elsőbiróság ítéletét annak indokai alapján és azért, mert bár a luczerna- és heremagnak a perhez csatolt okiratokból kitetszőleg tőzsdén jegyzett árfolyama van, s így az áru szabadkézből is eladható volt, a megtörtént eladás alperes rovására történtnek azért nem tekinthető : mert a 167. alatt okirat szerint a magyar luczernának 1888. májusi ára 38 frt volt, a felperes hasonló áruja pedig csak 36 frtért adatott el, tehát nem tőzsdei árfolyamon, és mert alperes az árut el nem fogadván, felperes az 1888. május 15-én kelt és 9/. alatt a perhez csatolt levélben az árunak a levél keltétől számítandó 3 nap alatt alperes rovására leendő eladását jelezvén, az 1888. május 30-án eszközölt eladás, tekintve, hogy a kereskedelmi törvény rendelkezése szerint az ily eladás az ellenfél késedelmének tudomására jutása után azonnal foganatosítandó, nyilván elkésett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A másodbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része helybenhagyatik. A perköltségre nézve mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s a perköltség kölcsönösen megszüntetik. Felperesi ügyvédnek felebbezési költsége és munkadija saját fele irányában 25 frt 65 krban állapittatik meg.