Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

61 a trencséni kir. törvényszék mint keres k. bírósága Icövetkező Ítéletet hozta : Alperes köteles felperes csődtömegnek 70 frt tökét, ennek 1885. •évi augusztus 15-étől járó 6°/o kamatát és 16 frt perköltséget megfizetni sat. Indokok. A részvénytársaság hitelezőivel szemben felelős egész vagyonával, tehát az egész részvénytőkével is. Ebből kifolyólag az egyes részvényeseket a részvényeik névértéke erejéig való felelősségtől fel nem mentheti. A keresk. törv. 169. §-a megengedi a részvénytársaságoknak, hogy alapszabályaikban kimondhassák, miszerint azon részvényes, ki az alapszabályszerüleg elhatározott befizetést a kitűzött határidőben nem teljesiti, minden a részvényből eredő jogát elveszti, részvénye megsemmisíttetik és a részvénytársaság a megsemmisített részvény helyett ujat kibocsátani és azt értékesíteni feljogosittatik. Ezen intézkedés azonban semmi esetre sem jelent annyit, hogy a részvényes tetszésétől függ a további befizetést teljesíteni, vagy pedig azt az alapszabályok intézkedésére való hivatkozással egyszerűen megtagadni és ezáltal minden további következettségtől menekülni, hanem a társaságnak ad jogot a késedelmes részvényes irányában érvényesíteni követelését, vagy pedig részvényét semmisnek nyilvánítani s ennek helyébe ujat kibocsátani s azt értékesíteni. Mindaddig azonban, mig az uj részvényes a részvénykönyvbe be nem vezettetik, az előbbi részvényes részvénye névértékéig felelős marad (keresk. törv. 173. §.) Minthogy pedig alperes nem tagadja, hogy két csaczai takarékpénztári részvénynyel birt, hogy a csaczai takarékpénztár közgyűlése a részvények teljes befizetését alapszabályszerüleg határozta el és a felhívást a részvényesekkel szabályszerüleg közölte, hogy ezen felhívás értelmében minden részvény után 1885. évi augusztus hói5-éig3T frt volt fizetendő ; minthogy továbbá alperes azt, hogy részvénye megsemmisíttetett s a részvénykönyvbe helyébe más vezettetett, be nem bizonyította, de még csak nem is állította : alperest a két részvénye után járó 70 frt tőke s ennek a befizetési határidő utolsó napjától járó 60/° kamatai, valamint pervesztessége folytán a perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla a következőleg itélt. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért: mert az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részvénytársaság a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nem fizető részvényét semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a társulatnak ; de nem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezettségét megszűntnek tekintse, és mert a felhívásban foglalt azt a jogot, mely szerint az ily részvények s közöttük alperes részvényei érvénytelennek és semmisnek nyilváníttattak volna, a társaság tényleg nem is gyakorolta.