Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

__58 visszautasította, eljárási szabályt nem sértett meg ; a mennyiben pedig a bíróság saját illetékességi körét hivatalból is megvizsgálni köteles, ebbeli kötelességének az első fokú bíróság megfelelt, midőn az előző valóperbeli iratok becsatolása után s a hiteles egyházhatósági bizonylatok alapján alperes, mint protestáns házasfél irányában saját hatáskörét indokoltan megállapította. Nem követett el formahibát az első fokú bíróság akkor, midőn felperesnek 41202/89. sz. a. beadott kérvényét, melylyel az általa letett pernek a szentszék által történt elfogadását igazolta, visszautasította és azt neki visszaadatni rendelte, mert a mint ezt az előző bíróság is vonatkozó végzésében kiemelte, a más bíróság által tett intézkedés a jelen esetben az ügy elintézésére befolyással nem birhat s mert az 1868 : XLVIII. t.-cz. az egyházi és világi bíróságok illetékességi körét s a bíráskodás sorát szorosan meghatározván, illetőségi összeütközésről ez esetben szó nem lehet; minthogy a házassági perben felmerülhető minden kapcsolatos kérdések felett mindenik félre nézve annak illetékes bírósága saját hatáskörében függetlenül Ítélni van hivatva. II. A birói hatáskör hiánya miatt emelt semmiségi panasz elvetendő volt. A keresethez csatolt A) és D) alatti okiratok s a 38867/89. sz. jegyzőkönyvhez csatolt hiteles lelkészi bizonyítvány szerint a születése helyén ágostai vallású evang. lelkész által ág. hitv. evangélikusnak keresztelt V. J. (most grófné) gyermekkorától fogva az ág. eváng. hitvallásban neveltetett, ugyanazon vallásban ünnepélyesen konfirmáltatott, férjével K. gróffal a pesti ág. hitv. evang. lelkészi hivatal elbocsátó levele mellett kelt egybe, mint a pesti ág. hitv. evang. gyülekezet tagja, a felekezet isteni tiszteleteiben részt vesz s általában, mint gyermekkora óta mindig, ez idő szerint is az ág. hitv. evang. egyház híve. Ezen hiteles egyházhatósági bizonylat által alperes vallási állása kimutatva lévén, el nem fogadható felperes azon érvelése, hogy alperesnek a róm. kath. vallásban kellett volna neveltetnie, mert egyrészről felperesnek, a ki alperest, mint tényleg az ág. ev. egyház hivét vette nőül, a törvény neje vallási állásának megtámadására semmi jogot nem ád, másrészről, miután a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868: LII). t.-cz. 2. §-a szerint, a ki életkora 18-ik évét már betöltötte s általán a nők férjhezmenetelük után vallásukat szabadon választhatják s miután alperes mint az ág ev. hitfelekezet tagja, vallásában megmaradni kiván, a bíróságok sem jogositvák, hogy alperest, mint tényleg az ág. ev. egyház tagját, az áttérés formaságainak meg nem tartása miatt, más vallásfelekezetbelinek tekintsék; minthogy már az 1844: III. t.-cz. 1. §-a intézkedésénél fogva is azok, kik 18 éves koruk eléréséig az evangélika vallásban neveltettek, sem m-iguk, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek.