Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

5G «mindenik félre nézve egyedül a saját illetékes bíróságának az illető fél saját hí télvei alapján hozott jogerejü ítélete kötelező*, az következik, hogy a felperes részéről köteléki perbe vont alperes jogszerűen igényelheti, hogy az ő illetékes polgári bírósága a felett a kereseti jog felett ítélkezzék, a mely őt a házassági kötelékből kifolyóan a saját hitelveinek megfelelő törvények alapján megilleti. Továbbá a viszonkereset érvényesítését perrendi szabályok sem gátolják, mert ugy a kereset, mint a viszonkereset, ugyanaz eljárás szerint tárgyalandó, az a körülmény -pedig, hogy a viszonkereset elbirálhatása czéljából békéltetések és ideiglenes elkülönítés volt szükséges, a felperesi kereset megoldását nem gálolja. III. A felperesi kereset érdemére az első bíróság Ítéletét indokolásán felül még azért is kellett helyben hagyni: mert az 1889. évi 6.005. számú tárgyalási jegyzőkönyvhöz 137. alatt mellékelt kir. törvényesitéssel, az alperes születése körül fenforgott hiba teljesen eltöröltetett és e kegyelmi ténynek hatályánál fogva az alperes ugy a közjog, mint a magánjog szempontjából a törvényes ágyból származó gyermekekkel mindenben egyenjogunak tekintendő ; a felpsres részéről az alperes születéséből levont következtetések tehát, ugy a megtévesztésre, valamint magánjogi hátrányokra nézve merőben alaptalanok. IV. Az alperesi viszonkereset érdemére : a felperes a jelen keresetlevelében kijelentette, hogy ő társadalmi helyzeténél és összeköttetéseinél fogva, a nejével, kinek születésén szennyfolt van, tovább nem élhet, a nélkül, hogy a társadalomban magát lehetetlenné tegye. Ezenkívül a felperes ugy a keresetlevélben, valamint az egész per során az alperes szüleit, különösen pedig az alperes anyját, kíméletlen és sértő kifejezésekkel illette s a megtévesztés tekintetében alaptalan vádakkal gyanúsította. Figyelembe véve a peres felek társadalmi állását és magasabb műveltségi fokozatát : a felperesnek jelzett nyilatkozata, a perben követet, magatartása és védekezési rendszere, egyrészt alkalmas arra, hogy alperes lelkületében a férje iránt méltó elkeseredést és gyűlöletet idézzen elő másrészt pedig nyilván azt tanúsítja, hogy a felperesnek a házasság fencartásához való feltételes ragaszkodása nem bzármazik őszinte vonzalomból és pedig már azért sem, mert a felperes a kibékülést nemcsak nem kereste, de a lelkészi és bírósági békéltetésekről való elmaradásával a kiengesztelés lehetőségét is elzárta, miért is a felperes feltételes ellenzése, az 1787. évi február 27-én kelt udvari rendelet értelmében, figyelembe nem jöhetett. Tekintve továbbá, hogy a felek kiengesztelésére elkövetett minden törvényszerű kísérlet sikertelen maradt és az alperes az ideiglenes elkü-