Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

50 a törvényhozás mellőzni kívánta, nyilvánvaló a végrehajtási eljárás szabályozása tárgyában 1879. évi február 22-én beterjesztett törvényjavaslatnak a szőlődézsma-váltságok hátralékaira vonatkozó indokolásából, melyben az mondatik, hogy a szőlődézsma, úrbéri, s más hason természetű váltságok három évnél régibb hátralékainak messzebb terjedő kiváltságot adni, mint az államadóknak, nem lehet; kiemeltetvén az indokolásban különösen az is, hogy azon jogosított, a ki a hátralékokat felszaporodni engedte, a károsodást Önmagának kell hogy tulajdonítsa. De a végrehajtási törvény 189. §. c) pontját akkép értelmezni sem lehet, hogy az által a szőlőváltsági hátraléknak csak az előnyös tételek közé felveendő részlete határoztatott volna meg, a három évnél régibb hátralékok kielégítésére nézve pedig az 1868: XXIX, t.-cz. 9. §. rendelkezése továbbra is épségben hagyatott volna ; mert a 189. §. c) pontjában felsorolt követeléseken kivül a C. teherlapon bekebelezett követelések előtt kielégítést nyerő más követelések nem létezvén, a 189 §. c) pontja egészen felesleges lenne. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. évi február hó 28-án tartott teljes ülésben,, 281. III. polg. tanács. Vegyes házasságu válóperben, melyben felperes a házasság érvénytelenségének kimondását kéri, helye van az alperesi viszonkeresetnek, mely a házassági kötelék felbontására irányul. A kereset és viszonkereset együttesen bírálandó el. A nők férjhezmenetelük után vallásukat szabadon választhatják, miből következik, hogy férjhez ment nő vallásos kérdés alá többé nem vehető. Az 1844. évi III. t.-cz. t. §-ának határozott rendelkezése soha el nem töröltetett, a gyakorlat által szentesittetett s mai nap is fenáll, sőt hatályában megerősítést nyert az 1868. évi LIII. t.-czikkben, melynek 2. §-a a 18-ik életkorát betöltött egyénnek vallás dolgában a szabad elhatározás jogát megadta. 1890. márczius 12. 1178. p. sz. Gróf K. Ernő felperesnek, V. Josefin ellen házassági kötelék érvénytelenítése és jár. iránti perében, melyben alperes a házasság felbontása iránt viszonkeresettel élt, U. Alajos ügyvéd, mint hivatalból kirendelt házasságvédő közbenjöttével megtartott szabályszerű eljárás befejezése után —• a budapesti kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : Ezen kir. törvényszék hatásköre és illetékessége felperes keresetét és alperes viszonkeresetét illetőleg alperesre nézve megállapíttatik, felperes keresetével elutasittatik, a viszonkereset érdemileg elbirálandónak ki mondatik és a gróf K. Ernő Rudolf Keresztély Fülöp róm. kath. vallású, —