Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

részében, mely szerint felperest 30 frt árkülönbözet és 12 írt utánjárás) költség iránti, keresetével elutasította, érintetlenül, a perköltségre vonatkozó intézkedését pedig helybenhagyja; a marasztalási összeg tekinte tében azonban mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletét részben megváltoztatja s alperes felperest részére csupán 35 írtnak megfizetésére kötelezi, egyszersmind alperes képviselőjének munkadiját saját fele irányában 3 frtban megállapítja. Indokok. Felperes alperessel állítólag 50 köböl zab szállítása iránt kötött vételszerződésből kifolyólag követel kártérítést. Alperest azonban csak- a jelzett 35 frt összeg megfizetésére lehetett loi^/erüleg kötelezni; mert felperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy alperest értesítette volna, hogy a szerződés teljesítése helyett kártérítést követelni vagy a szerződéstől elállani kíván, s hogy alperesnek ez utólagos teljesítésre kellő időt engedett, e nélkül pedig a kártérítés iránti kereset jogosultnak nem tekinthető ; mert ha a sokkal szigorúbb kereskedelmi szabályoknak alávetett ügyletekből kifolyólag is a kártérítés csak az imént jelzett feltételek mellett foglalhat helyet, még inkább mellőzhetlen ezen előfeltétel a jelen köztörvényi eljárás után érvényesíteni czélzott ügyletnél, lévén ugyanis általános jogszabály az, hogy első sorban a szerződés teljesítése ko\etelhető, csak ha ez nem lehetséges, lehet helye a kártérítésnek. Minthogy azonban felperesnek az a ténye, hogy alperes ellen a >zKrződés teljesítése helyett kártérítési keresettel lépett fel, valamint alperesnek is az az eljárása, hogy az ügylethez ragaszkodni kívánna, sem a tárgyalás során határozott kifejezést nem adott, sem pedig a szerződés teljesítésére irányuló viszonkeresetet nem formált, annak elfogadására szolgáltattak alapot, hogy a köztük létrejött, különben is a szállítandó zabmennyisége tekintetében vitás jogügyletet kölcsönösen megkívánták szüntetni. Mihez képest alperes csak a foglaló egyszeregének visszaadására volt kötelezhető. A perköltség kölcsönös megszüntetése iránti intézkedés pedig azért hagyatott helyben, mivel ez a részben pervesztes alperesre nem sérelmes, felperes pedig felebbezéssel nem élt. Váltó és keresk. tanács. A keresk. törv. 174. §-a szövetkezetekre is alkalmazást találván, a közgyűlés határozatait a szövetkezeti tag is jogosítva van megtámadni. Az idézett § a részvényes (illetve szövetkezeti tag) kereseti jogát a közgyűlésnek sérelmes határozata ellen csak akkor köti az ott megállapított 15 napi határidőhöz, ha ezen határozatot a törvény vagy az alapszabályok által elöszabott alakszerűségek mellőzése miatt- akarja megtámadni; e korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozat törvény- vagy alapszabályellenessége miatt támad tátik meg.