Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)
149 V. Fejecet. A részesség. Lar. Sor. s/áni szém 69. és 72. §§. Ha a küzadósnak valamely hitelezője saját érdekét biztositj?, ez magában véve büntetendő cselekményt nem képez ugyan, de azzá lesz, mihelyt az azzal a szándékkal van egybekötve s oly módon követtetik el, hogy a bukottnak többi hitelezői jogtalanul megkárosittatnak. Ha tehát az egyik hitelező közadós vagyonát értéken alul megveszi, ez a csalárd bukásban való bünrészességet képez, még akkor is, ha a vételár nemcsak az ő, hanem az összes hitelezők aránylagos kielégítésére fordittatik 2811 38 VI. Fejezet. A szándék és gondatlanság. 75- §• Minden gondatlanság által elkövetett cselekmény egyszersmind a véletlen befolyása alatt áll s annálfogva az eredmény bekövetkezésére közreható véletlen a gondatlanságnak büntetendő voltát nem szünteti meg s enyhitő hatása is a gondatlanság nagyobb vagy kisebb fokához képest viszonylik. 274 18 A gondatlanság oly cselekedetben vagy mulasztásban áll, melynek másokra nézve ártalmas, illetőleg jogsértő eredménye «lehetőségét* az illető ismerte, akár lett légyen ezen lehetőség tudata elméjében akkor, a midőn a jogsértő cselekedetet foganatosította, illetőleg a mulasztás bekövetkezéséi megengedte, akár elfeledte vagy elhagyta légyen azon, általa egyébként tudott eredmény lehető bekövetkezését emlékébe visszaidézni. A kutya tulajdonosa hatósági különös rendelkezés vagy rendelet nélkül is tartozik kutyájára ügyelni; és ha ezen felügyelet elmulasztása folytán a kutya valakit megmart, tulajdonosa büntetőjogilag felelős 297 88 Az «indok» és «ok» között az képezi az ezen két tényezőt egymástól elválasztó, ezeknek összevegyítését feltétlenül kizáró különbséget, hogy míg az «indok» a lélekre gyakorolt hatást tételezi fel, mely hatás tényezője, eleme lehet annak, hogy a lélek magát az indok felismert és méltányolt nyo matéka szerint valaminek cselekvésére, vagy elhagyására, de mindkét esetben teljes szabadsággal elhatározza : addig az «ok» mint physicai elem szükségszerű és változatlan tényezője azon okozatnak, melyet összefüggésben az erre 1 A szövegben hibásan van 38;. s. sz. 281. s sz helyett szedve.