Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)
143 tekintve, hogy ázon igen nyomatékos súlyosító körülmény mellett, a mely szerint vádlottak a súlyos testi sértéseket hivataluk gyakorlatában követték el s *D. Milos vádlottnál még azon további"*körülményre való 'figyelemmel is, hogy ő ezen kir. Curiának 1890. évi jun. hó 30-án 1961. sz. a. hozott ítéletével szándékos emberölés kísérletének büntette miatt fegyházra ítéltetett el, a büntetések a B. «T. K. 97. §-ának rendelkezése szerint szabandók ki; tekintve, hogy a fenébb vázolt körülmények közt a B. T. K. 484. §-ának a viselt hivatal vagy állás elvesztésének kimondása iránti intézkedése helyet nem talál ; tekintve v^gre. hogy a kártérítés megítélése jelen esetben a B. T. K. 31 i. §-án alapszik ; K. Tosa és If). Milos vádlottak a P. Milos, P. VaSza és G. Jocza sérelmére elkövetett s a B, T. K. ,301. §.* alá esóMiárom rendbeli súlyos testi sérttís vétségében és"mint a 70. §. értelmébeni tettestársak bűnösöknek kimondatnak s ezekért a B. T. K. 302. §-a alapján a 96. és 97. §§. alkalmazásával összbüntetéskép és pedig K Tosa vádlott egy évi, D. Milos vádlott pedig egy és félévi fogházra s ezenfelül mindkét vádlott külön-külön, tekintettel a B. T. K. 102. §-ának rendelkezésére, az 1887. VIII. t.-cz. 1. §-ában kijelölt czélra fizetendő 10—ic frt pénzbüntetésre Ítéltetnek £l, mely pénzbüntetések behajthatlanság esetében minden 10 frt után egy napi további fogházra változtatandók át. Ezen változtatásokkal a kártérítés tekintetében a B. T. K. 311. §-ának felhívásával még azért is, mert a sértett felek nem felebbeztek, egyebekb.en a felhívott indokoknál fogva a kir. itéjő tábla Ítélete heiybenhagyatik. 3X6. „ íl. bünt. tanács. A k. b. t. k. 41. §-ában meghatározott «fenyegetést ) másnak valamely büntetendő cselekmény leendő elkövetésével oly ijesztése képezi, hogy az, a ki ellen a kérdéses büntetendő cselekmény elkcvetendönek állíttatik, az elkövetésnek előre kijelentése által valódilag fenyegetettnek, vagyis az előre hirdetett veszélyt'bekövetkezőnek komolyan tartsa. E szerint a ki pisztolyt vásárol és mások előtt azt híreszteli, hogy egy bizonyos egyént le fog löai, nem követ el a k. b. t. k. 41. §-ában foglalt kihágást. Az 1883 évi VI. t.-cz. 7. §. 1. p. alapján büntetendő cselekmény fenn nem forgása esetén a kir. Curia a felebbezést elfogadja. 1890. szeptember 4. 6954. B. sz. • Közcsend elleni kihágással vádolt. T. Zsuzsanna elleni bűnvádi ügyben — * a h.-b öszörményi kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta: • T. Zsuzsanna a k*" b. "t. k. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihá-