Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

141 puskatusával is bántalmazta s miután K. Tosa tagadásával szemben »a sertettek egybehangzó vallomása és fennevezett tanú abbeli előadása által, hogy midőn vádlottak a sértetteket a kocsiról leszállították és őket egy távolabbi helyre vezetvén, ott megverték, K. Tosa is a helyszinére ment; be van bizonyítva, hogy a bántalmazásban utóbbi Í3 közreműködött, vádlottaknak cselekménye, miután a sértetteket nemcsak hogy tettleg bántalmazták, hanem rajtuk az orvosszakértői látlelet és vélemény szerint 10—i 2 napi gyógyulást igénylő sértéseket is ejtettek, a B. T. K. 47^. §,, alá eső hivatalos hatalommal való visszaélés vétségét, valamint az ezzel eszmei halmazatban álló s a B. T. K. 301. és 302. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségét is megállapítja, stb. A budapesti kir. itélö tábla a következőleg ítélt: A kir, itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, K. Tosa és P. Milos vádlottakat a B. T. K. 193. és 195. §-ának utolsó bekezdésében körülirt három rendű személyes szabadság megsértésének vétségében, tehát anyagi bűnhalmazatban mondja ki vétkesnek és azért a B. T. K. 95. és 96. §§-ai szerint összbüntetésül mindkét vádlottat 1—1 évi fogházra és a B. T. K. 202. § a alapján három évi hivatalvesztésre itéli, stb. Indokok: K. Tosa^ és D. Milos beismerik, hogy G. Nava által P. György községi rendőrparancsnoknál tett ama följelentés folytán, hogy szőlőjében ismeretlen tettesek több gyümölcsfacsemetét kivágtak, a nevezett rendőrparancsnoknak állítólagos meghagyásából 1886. ápril elején V. Tacza rendőrtársukkal kimentek a szőllőbe, ottan P. Milos P. Vasza és G. Jocza sértetteket éjjeli időben elfogták és azokat abból a czélból, miszerint-ismerj ék be, hogy ők vágták ki G. Nava gyümölcsfáit, megkötözve, a községházához vitték, hol másnap reggelig elzárva tartották. A bünvizsgálat folyamán kihallgatott G. Nava határozottan vallja, hogy midőn ő a községi rendőrségnél gyümölcsfái kivágása miatt panaszt tett, senki ellen sem fejezte ki gyanúját, hanem csak azt mondta, hogy egyedül vmczellérje tudhatja," hogy kit lehet a. tett elkövetésével gyanúsítani. A károsult vallomásából e szerint világos, hogy ő a sértetteket nem nevezte *meg mint tetteseket és azok ellen semmi alapos gyanú nem forgott fenn arra nézve, hogy károsult gyümölcsfáit ők vágták volna ki. Minthogy tehát sértettek ellen a községi rendőrség előtt semmiféle büntetendő cselekmény miatt feljelentés nem tétetett, minthogy továbbá vádlottak mint községi rendőrök hatáskörük határait túllépve a nélkül, hogy a községi előjárótól kiküldetést nyertek volna, sértetteket minden jogos ok nélkül letartóztatták, megkötözve a községházához hurczolták és ott másnap reggelig elzárva tartották,, holott a törvényben meghatározott eseteken kívül személyes szabadságától senkit megfosztani nem szabad ; minthogy, végre vádlottak a jogtalanul letartóztatott sértetteket a vizsgálatnak az első bírósági ítéletben kifejtett adatai szerint megkötözték és