Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

20 dékes s ez esetben a hitelezőnek a csődtörvény 68. §-a szerint csak a követelés biztosításához, nem pedig kielégítéshez van joga. Minthogy azonban a csődtörvény 68. §-a felbontó vagy felfüggesztő feltételhez kötött követelésekről intézkedik, s kinek felfüggesztő feltételhez kötött követelése van, a csődtömeg ellen igényelheti, hogy a fizetést a felvétel bekövetkezése esetére biztosítsa; de a felperes által bejelentett követelés függesztő feltételhez kötve nem lévén, erre csődtörvény 68. §-a nem alkalmazható, hanem alkalmazandó annak 14. §-a, mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések a tömeg irányában lejártaknak tekintendők ; minthogy továbbá tömeggondnok a bejelentett követelés valódisága ellen kifogást nem tett, azon kifogás pedig, hogy a követelés nek alapul szolgáló váltó, daczára telepitett minőségének nem óvatoltatott, legfeljebb csak azt vonhatja maga után, hogy a váltó váltóeljárás alapjául nem szolgálhat, de legkevésbé sem vonhatja maga után a különben valódiság tekintetében nem kifogásolt követelés elutasítását, és pedig annál kevésbé, mivel a csődtörvény 145. §-a csak azt rendeli, hogy olyan ügyekben, melyek a csődön kivül váltóeljárás alá tartoznának, egyedül a főeskü általi bizonyításra alkalmazandók a váltóeljárás szabályai : ennélfogva tömeggondnok kifogásait elvetni, a kifogásolt követelést valódinak megállapítani, s a II. osztályba sorozni és tömeggondnokot mint pervesztest a csődtörvény 150. §-a és pts. 251. §-a alapján a költségekben marasztalni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg itélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja sat. Indokok. A csődtörvény 145. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók ; ellenben az anyagi jogot egyáltalán nem érinti; a miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azok az anyagi jogszabályok az irányadók, melyek alá az ügy jogi mivoltánál fogva tartozik ; jelen esetben tehát tekintettel arra, hogy felperes a kereseti követelést váltó alapján érvényesiti, a váltójog alkalmazandó. Minthogy pedig a kereseti követelés alapját képező váltó telepitett váltónak tekintendő ; továbbá, minthogy a váltótörvény 43. §-a szerint akkor, ha a telepitett váltó a telepesnél kellő időben nem óvatoltatik, a váltóbirtokos nemcsak a kibocsátó és a forgatók elleni visszkeresetét, hanem az elfogadó elleni váltókeresetét is elveszti; és minthogy felperes azt, hogy a kereseti váltót óvatoltatta volna, nem is állította s igy a fentebb idézett törvényhely szerint a csődbe jutott elfogadó, illetőleg ennek csődtömege elleni váltókeresetét elvesztette: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva hely-