Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

18 Indokok. Annak előrebocsátása mellett, hogy alperes az eljárt kir. járásbíróság hatásköre ellen nem, hanem annak csak helyi illetékessége ellen tett kifogást, minélfogva elbirálás tárgyát csak az a kérdés képezheti, hogy az eljáró kir, járásbíróság helyileg illetékes-e jelen per elbírálására, — az elsőbiróságnak a kir. járásbíróság helyi illetékessége tárgyában hozott végzését helyben kellett hagyni, mert felperes jelen perrel alperes javára foganatosított végrehajtásnak a csődhitelezők irányában való hatályon kivül helyezését kéri, az ily perek pedig a pts. 35. §. első bekezdésének hasonlatosságánál fogva azon bíróság előtt is megindíthatok, melynek területén a hatályon kivül helyeznikért jogcselekvény létrejött. Minthogy pedig a megtámadott végrehajtás a szigetvári kir. járásbíróság területén foganatosíttatott, annak hatályon kivül helyezése iránt indított megtámadási per a pts. 35. §-a hasonlatossága alapján a végrehajtás foganatosításának helyéhez képest illetékes bíróság előtt megindítható volt. A kir. ítélő tábla az első bíróság Ítéletét ennek következtében vizsgálat alá vévén, azt megváltoztatja és R. József és fiai czég javára W. Mór barcsi lakos közadós ellen a szigetvári kir. járásbíróságnak 2503*'86. sz. végzése következtében 1886. aug. 13-án 473 frt 50 kr tőke és járulékai erejéig foganatosított végrehajtást W. Mór csődhitelezői irányában hatályon kivül helyezi s alperest 24 frt 5 kr tárgyalási s 12 frt 65 kr felebbezési költségnek felperes csődtömeggondnok részére leendő fizetésére kötelezi, felperes csődtömeggondnok fellebbezési diját és költségét 12 frt 65 krban állapítja meg képviseltje irányában. Indokok. A csődtörvény I. R. III. fejezetében foglalt intézkedéseknek az az értelme, hogy a fizetések megszüntetése, vagy a csődnyitási kérvény beadása után a közadós vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló vagyont képez, melyből tehát sem a közadós semmit el nem idegenithet, sem egyes hitelező a többiek hátrányára semmit el nem vonhat, nem vonhat el pedig még végrehajtás utján sem; mert a végrehajtási eljárás a közadós jogcselekvényét helyettesíti. De a kereskedő, a mi közadós is volt, fizetéseit kétségtelenül megszünteti akkor, midőn ellene, mint a jelen esetben is történt, tömeges végrehajtás vezettetik, s ő a végrehajtás alapjául szolgáló követeléseket sem ki nem fizette, sem birói letét által sem biztosítja, hanem tűri áruinak lefog latását, mint ezt alperes beismerése szerint közadós is tette. Ez a foglalás tehát, mint közadós fizetéseinek megszüntetése után létrejött jogcselekvény a csődtörvény 27. §-a 2-ik pontja alapján sikeresen megtámadható. Mit sem változtat a dolog állásán az a körülmény, hogy alperes javára foganatosított végrehajtás alperesnek vagy megbízottjának közbenjötte nélkül hivatalból foganatosíttatott, mert a hivatalból foganatosított végrehajtásnál a végrehajtató jogai, de kötelességei is a birói