Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

termény- és liszttőzsde választott bírósága hatáskörét túllépte akkor, midőn emez ügyben bíráskodott. Miből folyólag ítélete érvénytelennek volt nyilvánítandó. Miután pedig felperes az ellenbeszéd előterjesztése előtt az 1888. május 11-én felvett jegyzőkönyv rendén igazolta, hogy a tőzsdebirósági ítélet alapján jelenlegi alperes ügyvédje kezéhez 1384 frtot fizetett s emez összegnek s kérelmi kamatainak visszaitélését kérte, mely kérele n ellen felperes kifogást nem is tett, kérésének amaz eltéréssel, hogy a kamatok csak az ide vonatkozó kérelem jegyzőkönyvre adása napjától voltak meg­ítélendők, hely adandó volt. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete megváltoztatik és az elsőfokú bíróság Ítélete hagyatik helyben; egyúttal felperes az alperesi ügyvéd részére saját felével szemben megállapított 42 frt 65 kr fellebbezési költségnek is alperes részére leendő fizetésére köteleztetik. Felperesi ügyvéd felebbezési munka­dija s költsége képviseltjével szemben 6 frt 65 krban állapittatik meg. Indokok : Felperes a bécsi termény- és liszttőzsde választott bírósága ítéletének érvénytelenítését kéri s ebbeli kérelmét kizárólag az osztrák-ma­gyar monarchia másik államának azon törvényére alapítja, a mely törvény alapján a nevezett kivételes bíróság ott törvényesen fenáll. Tekintve azonban, hogy a hazai bíróságok eljárásaikban egyedül az itteni törvényekhez vannak kötve, ebből önként következik, hogy a kere­set alapjául vett külföldi törvény és a per folyamán bemutatott tőzsde­szabályzat alapján eljárni hivatva nem lehetnek s tekintve, hogy oly hazai jogszabály sem létezik, melynek alapján a kereseti kérelem a magyar állam bíróságai által teljesíthető volna : nyilvánvaló, hogy felperes keresete a magyar állam területén jogo­sultsággal nem bír. Ezen okoknál fogva az elsőfokú bíróság helyesen utasította el fel­perest keresetével, s őt mint pervesztes feleta pts. 251. §-a alapján helye­sen kötelezte az okozott s a perben kifejtett tevékenység mérvéhez képest méltányosan megállapított perköltség viselésére. 204. I. polg. tanács. A végrehajtási törvény 16S. §-ában jelzett perutat oly harmadik személy veheti igénybe, a kinek dologi joga telekkonyvileg felje­gyezve nincs. 1889. október 4. 5812. p. sz. S. Juon felperesnek Á. Károly alperes ellen végrehajtás megszünte­tése iránti perében —• a fogarasi kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta •

Next

/
Oldalképek
Tartalom