Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

141 Indokok. A 2. sz. a. üzletátruházási szerződés egyrészről az eladóként szereplő B. A. mint B. I. bejegyzett kereskedelmi czég czégvezetője, ' a főnök, illetve ennek halála után örököseinek hozzájárulása nélkül, másrészről alperes mint vevő Között köttetvén meg: a jelen perben, mely első sorban ezen szerződésnek érvénytelenitése iránt tétetett folyamatba, az eldöntendő kérdés csak az lehet, jogositva volt-e a czégvezető e minőségében a kérdéses szerződésnek a főnököt, illetőleg ennek örököseit kötelező erővel való érvényes megkötésére. E kérdés pedig nem a csődtörvénynek a közadós cselekvényének megtámadhatóságáról rendelkező III. fejezete, hanem kizárólag a keresk. törvénynek a czégvezető hatáskörét szabályozó ötödik czime alapján nyerhet megoldást A kt. 38. §-a a czégvezetőt mint ilyet, kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletekre és jogcselekvényekre jogosítja fel, a czégvezető törvényes hatáskörének ilyetén meghatározásából nyilvánvaló, hogy különös meghatalmazás nélkül a czégvezetó'nek csak oly üzleti és jogcselekményei bírhatnak általános, tehát a főnököt is kötelező joghatálylyal, melyek rendszerint keresk. üzlet folytatásaként jelentkeznek s a kereskedelmi forgalomban ilyeneknek tekintendők ; de nyilvánvaló a czégvezetői hatáskör iménti meghatározásából az is, hogy az ügylet, mely által egy egész kereskedelmi üzlet egy harmadikra átruháztatik s ezzel maga az üzlet folytatása tényleg megszüntettetik, kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletnek egyáltalában nem tekinthető. [Minthogy pedig a fenforgó esetben a 2. sz. a. szerződés határozott szövege szerint az üzletben megvolt összes áruk az üzletbeli összes felszerelvényekkel együtt adattak el a czégvezető által s ekként az egész kereskedelmi üzlet ruháztatott át alperesre mint vevőre, s ő az üzletet 3. sz. hirdetmény szerint ugyanazon helyiségekben, melyekben ez tényleg fennállott, a saját kereskedelmi üzletével tényleg egyesitette is, e művelet által pedig a régi üzlet tényleg megszűnt s az a már előbb fönnállott alperesi kereskedelmi üzletbe tényleg beolvadt: kétségtelen, hogy a czégvezetőnek ez a cselekedete kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügylet fogalma alá nem vonható és hogy azért a czégvezető csupán e minőségben arra jogositva nem volt. De tulajdonosi minőségben sem volt B. Á. ez üzlet átruházására jogositva; mert tulajdonosi minősége egyáltalán igazolva nincs s az ügyletet külömben is kizárólag mint czégvezető, az e minőségéből kifolyónak vélt törvényes ügykörében kötötte meg. Az előadottak alapján helyesen mondotta ki az első fokú bíróság a szóban forgó ügyletet eredeti érvénytelenség alapján hatálytalannak s azért e részben a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság-ítélete volt helybenhagyandó, annyival inkább, mert az a körülmény, hogy B. I. czége a kereskedelmi czégjegyzékből ki nem töröltetett, a ke-