Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

130 Indokok. Alperes csupán a kereset idó'előttisége iránt tett kitogást vitatván, hogy felperesnek 2. ./• alatti levelében kereskedői utazóként megnevezett E. L. a 4. ./• okirat bizonyitása szerint, a kereseti összeg kifizetésére 1889. július 25-ig terjedő fizetési időt engedélyezett. Miután a kereskedői utazónak jogköre a k.-t. 45. §. szerint fizetési idő engedélyezésére kiterjed, miután az alperes által vitatott fizetési idő ezen per tárgyalásainak befejeztéig nem járt le, miután másrészről felperes maga sem állitotta, hogy alperest E. L. meghatalmazási körének visszavonásáról értesítette, mihez képest alperes E. L-al jogérvényesen szerződhetett és az E. L. által engedélyezett fizetési idő felperest kötelezi, ennélfogva a perre egyedül az döntő, vájjon E. L. a kérdéses fizetési halasztást engedélyezte-e vagy sem ? Alperes állításának bizonyítására a 4. ./" alatti okiratot csatolta, ennek valódiságát azonban felperes tagadván, alperes a kérdéses okirat valódiságának bizonyitása czéljából E. L-t tanuként kérte kihallgattatni, egyszersmind felperest E. L. személyében leteendőleg esküvel kinálta meg, melyet az alperesnek visszakínált, E. L-nak tanukép kihallgatása, miután a bizonyítandó körülményekre saját tényében forog és miután ez ügyben mint felperesi megbízott járt el, elrendelhető nem volt. Ily körülmények között a kérdéses okirat valódiságának bizonyitása czéljából a prdts 172. §. c) pontja alapján az esküt alperesnek oda ítélni és tekintve, hogy eskületétel esetében a 4. ./' alatti okirat valódisága ezzel pedig a kérdéses fizetési idő engedélyezése bizonyítva les*, a per kimenetelét ezen eskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. stb.' A kir. Curia a következő Ítéletet hozta: A másodbiróságnak neheztelt Ítélete megváltoztatik s az első bíróság ítélete hagyatik helyben azzal, hogy alperes 5 frt 65 kr felebbezési költségnek fizetésére is köteleztetik ; felperesi képviselőnek felebbezési dija és kiadása saját fele ellenében ugyanannyiban állapittatik meg. Indokok. A másodbiróság ítéletének negváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét kellett helybenhagyni; mert a keresk. utazó e minőségben a keresk. törvény 45. §. szerint az általa kötött adásvevés után járó vételár tekintetében van jogosítva a fizetésre halasztást engedélyezni, alperes azonban a tárgyalás rendén nem is állitotta, annál kevésbé bizonyította, hogy a vételi ügyletet, melynek vételárát felperes követeli, felperes utazója E. L-al kötötte alperes ; mert a keresk. utazó a törvénynek fennebb idézett szakaszában fogva azon további jogosítványánál fogva, mely szerint főnőkének künn levő követeléseit is beszedheti, nincs jogosítva arra, hogy főnökének nem az általa kötött ügyletekből künn 1 levő követelései tekintetében a fizetésre halasztást engedélyezhessen, minthogy a beszedésre való jogosultság iránti megbízás ennek szoros értelménél és a dolog természeténél fogva is a fizetési halasztás engedélyezésére való jogosultságot magában nem foglalja